XXIV. EKE Vándortábor
Tusnádfürdő

2015. július 28. - augusztus 2.

"Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik."

       -Wass Albert-

Kedves turista barátaink!

A két évvel ezelőtti, általunk szervezett Vándortábor után idén nyáron újból Csíkba várjuk a Kárpát-medencén belülről és kívülről érkező természetjárókat. Nem kisebb kihívás ez a szépvízi tábor megszervezésénél, de büszkén jelenthetjük ki, hogy az ott szerzett rengeteg tapasztalatot most teljes mértékben felhasználjuk, annak érdekében, hogy 2015-ben is egy emlékezetes találkozást rendezzünk mindannyiunk számára. Az idei EKE-Vándortábor helyszínéül a számtalan látnivalóban bővelkedő Alcsíkot választottuk. Hosszas tervezgetés, tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a legmegfelelőbb táborhely a páratlan környezetű, meredek fenyves hegyoldalak között fekvő Tusnádfürdő lesz.

A választás azért esett a fürdővárosra, mert alkalmasabb helyszínt nehezen találhattunk volna, hisz környéke – kiváló természeti adottságai révén – rengeteg túralehetőséget kínál a táborlakók számára. Csak Tusnádfürdőről hat jelzett turistaösvény indul ki a környék látnivalói felé. Az ideérkező résztvevők megismerhetik Alcsík és a Kászonok sajátos vidékét, felfedezhetik a Dél-Hargita bérceit, letekinthetnek a Répát-hegység gyönyörű havasi kaszálóiról, vagy bejárhatják a Torjai-hegység mesés magaslatait. Nem maradhat ki Székelyföld egyik büszkesége, a méltán híres Csomád-hegység sem. A vulkáni kráterben pihenő, festői Szent Anna-tó és idősebb testvére, a tundrai növényzettel büszkélkedő Mohos-tőzegláp szintén bemutatásra kerülnek az idelátogatóknak. A máig tartó utóvulkáni működések jóízű borvízforrásokkal és gyógyhatású gázfeltörésekkel gazdagítják a környéket. A rengeteg népi gyógyfürdőt és zamatos borvízforrást egyaránt lesz alkalmuk kipróbálni, megízlelni a turistáknak, sőt a mofettákat is szemügyre vehetik, beleszippantva a kéntől bűzlő levegőbe.

A Vándortábor helyszíne gazdag természeti, épített és szellemi örökséggel rendelkezik. A múlt iránt érdeklődök, felkereshetik a térség történelmi emlékeit, várromait, ellátogathatnak a véres ütközeteknek emléket állító Úz-völgyébe vagy a „székely Thermopülének” nevezett Nyerges-tetőre. Bepillanthatnak földalatti bunkerekbe, vagy felkapaszkodhatnak a Jókai Mór egyik regényének címét viselő Bálványos várába is. A spirituális feltöltődésre vágyók eljuthatnak a vidék vallási emlékhelyeihez, a nagyszámú és igen értékes templomhoz, illetve kápolnához is. A túrák megalkotásakor figyelembe vettük minden korosztály igényeit, így nehézségi szinttől függően mindenki megtalálhatja a számára ideális túrát. Készültünk több biciklis kirándulással, illetve helyet kaptak a buszos honismereti túrák is, de nem feledkezhettünk el a sajátos szekeres barangolásokról sem. A legkisebbek számára is igyekeztünk izgalmas programokat szervezni, szép kilátással egybekötött sétákkal, kalandpark látogatással, de a programok között szerepel a szalonnasütés és a hódles is. A magasságok, zergék szerelmesei sem maradnak kihívás nélkül, ők felkapaszkodhatnak 2500 méter fölé, egy magashegyi sziklatúra keretén belül, a fotózás rajongói számára pedig egy látványos úttal kedveskedünk. Lelkesen tervezett vándortábori útvonalának vezetését sajnos már nem érhette meg – e nagyszerű túrával adózunk tavaly elhunyt kiváló túravezetőnk, Pomjánek Béla emlékének. A túrák után esti előadások, vetítések alkalmával ismerhetik meg jobban régiónkat az érdeklődők.

Színes túrakínálattal és programokkal várunk hát minden kedves túratársukat határokon innen és túlról. Vigyük tovább az EKE évszázados szellemiségét, gyűljünk össze újból, hogy megtapasztaljuk a természetszeretet összekötő erejét. Érezzük jól magunkat ezalatt a szűk egy hét alatt, régi barátokkal találkozva és új élményekkel gazdagodva. Ezekkel a gondolatokkal vár a CsEKE minden természetszerető embert Tusnádfürdőre, az Erdélyi Kárpát-Egyesület 2015-ös Vándortáborába, hogy megismerjük vadonjában bámulatos természeti értékekkel rendelkező környékünket, a legendákkal övezett vidéket.


A CSÍKSZÉKI EKE LELKES CSAPATA

Akikre számíthattok

Tábori személyzet

Szabó Károly

Szabó Károly

Csíkszéki EKE elnök, Táborparancsnok
×
Szabó Károly

Szabó Károly

Csíkszéki EKE elnök, Táborparancsnok

2010-től az egyesület elnöke, 2014-től országos alelnök.
Telefon : 0749-047087

Molnár Sándor

Molnár Sándor

Táborfelelős
×
Molnár Sándor

Molnár Sándor

Táborfelelős

+40730-711745

Román Árpád

Román Árpád

Regisztráció
×
Román Árpád

Román Árpád

Regisztráció

Telefon : 0742-073128

Székely Leila

Székely Leila

Marketing, médiakapcsolatok
×
Székely Leila

Székely Leila

Marketing, médiakapcsolatok

Telefon : 0740-134637

Gáll Ibolya

Gáll Ibolya

Kulturális programok
×
Gáll Ibolya

Gáll Ibolya

Kulturális programok

Telefon : 0741-105138

Lörincz Szilárd

Lörincz Szilárd

Buszfelelős
×
Lörincz Szilárd

Lörincz Szilárd

Buszfelelős

Kovács Előd

Kovács Előd

Szállás
×
Kovács Előd

Kovács Előd

Szállás

+40744-580280

Puskás Csaba

Puskás Csaba

Kajáltatás
×
Puskás Csaba

Puskás Csaba

Kajáltatás

Miklós Árpád

Miklós Árpád

A Csíkszéki EKE titkára
×
Miklós Árpád

Miklós Árpád

A Csíkszéki EKE titkára

Pályázatok, pénzügy

Petres László

Petres László

Raktárnok
×
Petres László

Petres László

Raktárnok

Farkas Zsófia

Farkas Zsófia

Eladás
×
Farkas Zsófia

Farkas Zsófia

Eladás

EKE, CSEKE tábori termékek eladása




Túravezetők

Bölöni Sándor

Bölöni Sándor

×
Bölöni Sándor

Bölöni Sándor

Csíkszéki EKE leköszönő alelnök, Túrafelelős

Tapasztalt túrázó, lelkes szervező, a Csíkszéki EKE újraalapításától annak oszlopos tagja.
Bemelegítő kerékpáros túravezető.

Túrái:

HONISMERETI I. – BEMELEGÍTŐ kerékpáros túra (SZERDA)

Kosza Antal

Kosza Antal

×
Kosza Antal

Kosza Antal

Csíkszéki EKE új alelnök, túravezető

régész, túravezető

Túrái:

VÁRTÓL-VÁRIG gyalogtúra

Kedves Ferenc

Kedves Ferenc

×
Kedves Ferenc

Kedves Ferenc

Túrái:

CECELE gyalogtúra

Nagy Attila

Nagy Attila

×
Nagy Attila

Nagy Attila

Túravezető

Túrái:

BÓBISKA – KÁSZONOK gyalogtúra

Daday Emese

Daday Emese

×
Daday Emese

Daday Emese

Túravezető

Túrái:

KÉT SÓLYOMKŐ fotós gyalogtúra

László Ildikó - Mandel Kinga

László Ildikó - Mandel Kinga

×
László Ildikó - Mandel Kinga

László Ildikó - Mandel Kinga

Túravezető

Túrái:

IFJÚSÁGI gyalogtúrák fürdőzéssel

Kocsis György

Kocsis György

×
Kocsis György

Kocsis György

Túravezető

Túrái:

SÓLYOMKŐ ÉS TORONYKÖVEK gyalogtúra

Daday Zsuzsa

Daday Zsuzsa

×
Daday Zsuzsa

Daday Zsuzsa

túravezető

Túrái:

TÁBORI GYEREKTÚRÁK

Farkas Emese

Farkas Emese

×
Farkas Emese

Farkas Emese

Túravezető

Túrái:

TÁBORI GYEREKTÚRÁK

Ilyés Erzsébet

Ilyés Erzsébet

×
Ilyés Erzsébet

Ilyés Erzsébet

Túrái:

SZEKERES túra

Kovács Levente

Kovács Levente

×
Kovács Levente

Kovács Levente

Túravezető

Túrái:

CSÍKMENASÁG – buszos honismereti túra

Imecs István

Imecs István

×
Imecs István

Imecs István

Túravezető

Hódvárak

Túrái:

Délutáni OLT-SZOROS séta és esti HÓDLES



A vándortábor túrái


  1. VÁRTÓL-VÁRIG gyalogtúra
    ×

    VÁRTÓL-VÁRIG gyalogtúra

    Túravezető: Kosza Antal

    Útvonal: Tábor – Vár-tető – Mohos-sarka – Kokojzás – Bolondos-hegy – Buffogó-láp – Büdös barlang – Köz-tető – Bálványos vára – Bálványosfürdő

    Minősítés: nehéz túra

    Menetidő: 9-10 óra gyalog + 1/2 óra autóbusszal

    Távolság: 21 km gyalog, 22 km autóbusszal (Bálványosfürdő – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 1350 m, ereszkedő 1200 m

    Jellemzés: Meredek kezdettel, de különbnél különb várakkal és természeti érdekességekkel, látványosságokkal megtűzdelt, árnyékos túra. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! * a túra CSÜTÖRTÖKÖN SZÜNETEL !

    Túra ára: 20 lej

    A túra leírása:




    A túránkat a tábor kapujában kezdjük, a kora reggeli órákban. Itt még visszatérhet az, aki nem hozott magával legalább délig elegendő ivóvízkészletet. A többit pótolhatja a Szent Anna-tó bejáratánál lévő árusoknál, ha jut. Igen sokan fogunk ott áthaladni, több túra is érinti a helyet. Aki mer, az nyer, viszont aki előrelátó, az nem fog szomjazni. Egyébként kellemesen árnyékos túra vár ránk, persze néha-néha „felmelegítjük” magunkat egy-egy tisztáson, élvezve a kilátást a környékre. NE feledjük: ez egy nehéz túra, és még az utolsó órában is igénybe veszi majd a maradék erőnket. 

    Az első másfél kilométeren áthaladunk Tusnádfürdőn, láthatunk régit és újat, sőt az egykori fényét már rég elvesztett, lábán is már alig álló, boldog békeidőbeli fürdőépítészet egyik kövületét is. Röpke fél óra után elérjük az erdő szélét és elindulunk a szikladarabokkal tarkított ösvényen a Vár-tetőre. Néha az az érzésünk, hogy érintetlen terepen járunk. Felérve a várhoz rálátást nyerhetünk a történelem széles spektrumára. Éltek, harcoltak, temetkeztek és imádták az isteneiket ezen a helyen különböző korok népei. A vár északi végében található asztalnál még tízóraizni is lehet egy rövidet. Opcionális. Mindenki az étkezési szokása szerint. 

    Leereszkedve a Vár-tetőről, elindulunk fel a kráter peremére. Szép erdei ösvényen vezet utunk, néha egy-egy kidőlt fa próbál feltartoztatni, de alázatosan lehajtva a fejünket elférünk alatta. Egy óra alatt elérjük a túránk legmagasabb pontját. Már-már az a benyomásunk nem is nehéz túra ez, de ahogyan egy helyi mondás tartja „ősszel számolják a pipéket”. Megállunk a Csomád nyergében elhelyezett „információs pontnál”, csak egy szusz erejéig, mert egy igen szép, kellemesen ereszkedő sétány vár ránk. Egy pillanatra felvillan a Szent Anna-tó víztükre is. Elérjük a Mohos tőzegláp melletti tisztást. Elő a (nap) szemüvegekkel. Itt kitárul a láthatár kelet felé a Veres-pataknak köszönhetően, és majdnem félszáz kilométerre ellát a szem. Szükségünk is volt már erre. Egy lépésre tőlünk a „bazár”, ki vizet, ki kürtöskalácsot, vagy éppen kitűzőt vásárolhat itt, tetszés szerint. 

    A következő célunk az ebéd. Ezt a Kukujzás tetején ejtenénk meg, ezért még egy kis emelkedőt kicsavarunk az reggelinkből. Az ebédet nem is folytathatnánk jobban, mint egy könnyed ereszkedővel, közben keresztezzük és gyalogolunk is a műúton, egy-két száz méter erejéig. Elérjük a megyehatárt, majd elindulunk fel a Bolondosra. Hamarosan elénk tárulnak az Alcsíki-medence falvai, hegyei. Lehet böngészni, fotózni és gyönyörködni.

    Magunk mögött hagyva a „Csomádokat”, elindulunk a Büdös-hegy felé. Megkerüljük a hegyet déli oldalról észak fele. Az első célpontunk a Büdös-barlang, majd a Timsós- illetve a Gyilkos-barlang. A Büdös-barlangnál felpezsdíthetjük elfáradt végtagjainkat. Egy lépésre vagyunk a Buffogó-láptól. Itt a nemrég felújított sétányon csodálhatjuk a jelenséget, végül az északi oldalon átugorva a kerítést, kaput elfelejtettek készíteni, megpróbálunk a turista jelzés nyomára bukkanni és kivergődni a gerincre. Ez nem tart 20-30 percnél többet, majd egy újabb panoráma következik, déli irányba. Előttünk egy hajításra Bálványos vára, de még felugrunk a Köz-tetőre, egy kis történelmi érdekességre, ahol majd rátérünk a régi Bálványosi útra. Bálványos vára alig 2 km-re van. Elérkeztünk túránk utolsó végső célpontjához. A középkori várakhoz híven, ma sem adja könnyen magát. Meg kell másznunk a majdnem 100 m méter magas hegyet, de jutalomként láthatunk egy 14. századi nemesi magánvárat, minden erődítési elemével együtt. 

    Nem marad hátra más, mint kitörni a várból, lerobogni a hegyoldalon és bevenni a kocsmát. Igazán ránk fér egy kis felfrissülés.

    Kosza Antal, Csíkszéki EKE

    Nagy-Haram Kis-Haram

    torjai büdös barlang

    Image title

    További képek

  2. CSÍKSZENTGYÖRGYI BOLDOGASSZONY KÁPOLNA - NYERGES-TETŐ gyalogtúra
    ×

    CSÍKSZENTGYÖRGYI BOLDOGASSZONY KÁPOLNA - NYERGES-TETŐ gyalogtúra

    Túravezető: Kánya József

    Útvonal: Csíkszentgyörgy - Boldogasszony kápolna - Óriás-tető - Rugát-tető - Pap hegy - Nyerges-tető

    Minősítés: közepesen nehéz túra

    Menetidő: 9-10 óra gyalog + 1 óra autóbusszal

    Távolság: 23 km gyalog, 47 km autóbusszal (Tábor – Csíkszentgyörgy és Nyerges-tető – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 1050 m, ereszkedő 900 m (GPS)

    Jellemzés: A túra nyílt terepen vezet, szép kilátással, kezdeti meredek szakasszal. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból!

    Túra ára: 25 lej

    A túra leírása:



    Túránk Csíkszentgyörgyről indul. Sok településből álló község központja. Csíkszentgyörgyhöz mint községhez tartozik Bánkfalva, Menaságújfalu, Menaság, Pottyond, Kotormány és néhány kis Csángó-telep: Egerszék, Gyürke, Csobányos

    Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság patak völgyében fekszik. Legelőször az 1332-es pápai tizedjegyzékben Sancto-Georgio néven említik. Papja 3 banalist fizetett. Az 1567-es adóösszeírásban „Zent Gijeorgije”  néven szerepel, de külön faluban van beírva mai tízese Körösményfalva (Keorysmenijfalwa). 15 kapuval és külön Jenőfalva (Jeneofalwa 36 kapuval), összesen 51 kapuval.

    Endes Miklós 3 tízesről ír: Körösményfalva, Jenőfalva és Három Tízes (Gálok, Laczok, Czikók)

    A Három Tízesbe olvadt bele az 1707-1708-ban Akton és Graven labanc vezérek, katonái által elpusztított Monyad maradéka. Volt még egy Zata nevű település is, ami régebb pusztult el. A hagyomány szerint a Basa család falurésze volt.

    1938-ban Vámszer Géza adatközlői szerint 5 tizesből állott:

    •     Körösményfalva

    •     Jenőfalva

    •     Gálok, Lacók és Czikók utcája

    •     Kányák tizese

    •     Források tizese

    A Szentgyörgyiek egy érdekes szájhagyományt őriznek: mivel a falu védett, zárt völgyben fekszik, sok szép gyümölcs terem itt, amiért a falut „Szépharmatú Szentgyörgynek" is nevezték. A falu északi végétől keletre van egy kápolnarom, ahol állítólag szintén egy település volt. A szájhagyományok szerint fent, a szomszédos dombokon voltak az első települések, amiket rég eltűnt, csak az emlékezetben létező, vagy ma is fellelhető kápolnaromok jeleznek.

    Római katolikus temploma műemléképület, méretei és építészeti értékei szerint a csíkrákosi banderiális templom után következik, mindenesetre Alcsík legnagyobb, legszebb és legrégibb gótikus temploma.

    A falu honlapján az áll, hogy a falu első temploma 1336-ban leégett, és akkor épült a mai erődített templom elődje. Ezt 1661-ben a faluval együtt a tatárok, törökök felégették. Újraépítése után 1673-ban erődfallal vették körül, ekkor építik újra a cinterem bástyáját is.

    Az 1648-tól vezetett Domus Históriában fel van jegyezve, hogy a cinteremben nyugszik a legutóbbi 1694-es tatárdúlás győztes csatáinak két hőse, Tompos István és Szebenyi István. Tompos István éppen kisebbik fiának lakodalmát ülte, amikor jött a hír, hogy a tatár Somlyót dúlja. A násznép fegyverforgató tagjaival lóra kaptak és indultak a tatár ellen. Nem akarta magával vinni két fiát, a kisebbiknek mondván: te még most kezded a boldogságot, amit én már átéltem, azért maradj!  A nagyobbiknak pedig: neked pedig apró atyai ápolásra szorult gyermekeid vannak, azért maradj! De persze a fiúk nem tágítottak, és ők is követték apjukat, ahonnan az apa nem tért vissza. Szentkirály és Zsögöd között a tatárokat üldözve a túl kövér lova elbukott, a lóról leesett Tompos Istvánnak az erdőben rejtőzködő tatár nyillal a szívét átlőtte legénye elbeszélése szerint.A család ekkor nyert nemesi címerében egy nyíllal átlőtt harcos áll. Szebenyi István tanító lévén (Kálnoky Ádámot is tanította) a diákjaival együtt Taploca környékén űzte a tatárokat és itt kapott halálos sebet.

    Ugyanezen alkalomkor a Hosszúasszó völgyében vívott csatában esett el Xántusz Keresztes alcsíki királybíró is. A csata színhelyén ma a libidári dombbal szemben – amelyen megtalálhatók a királybíró udvarházának nyomai, a völgy túlsó oldalán emlékkereszt és kápolna áll.

    Túránkra, csordajáró útba torkolló utcán indulunk. Jobbról hamar szemünkbe ötlik egy régi stílusu újraépített boronaház, Gál Sándornak az 1848-as szabadságharc székely honvédezredesének a szülőháza.

    Hosszú emelkedőn menetelve a Nagyboldogasszony kápolnához érünk, ahonnan már szép kilátás nyílik az Alcsíki medencére. A kápolna építésének érdekes története van, a falu nagyszülöttje Ilyés András József római katolikus püspök építette, életpályáját elindító gyerekkori drámai élmények színhelyére. 1639-ben született szegény szülőktől, szülei szegénységük ellenére iskolába adták. Mivel a tanulás nem volt ínyére, édesanyja a disznókat őriztette vele. Az Óriástető-hegy lábán, miközben a disznók legeltek, a kispásztor elaludt. Álmából ébredve elszörnyedve látott maga előtt egy két lábon álló hatalmas medvét. Ijedtében botját maga elé emelte és fohászokat hebegett, ami éppen eszébe jutott, mire a medve meghunyászkodott és odébb állt. A gyermek a leírt jelenetet Isten intésének vélte, s hazamenve azt mondta az édesanyjának: én tanulok és addig tanulok, amíg püspök nem lesz belőlem. Elhatározása meg is valósult. I. Lipót 1696-ban kinevezte Erdély megyéspüspökének. Címerébe bevette a fent leírt jelenetet: a medve ellen botját maga elé magasba emelő fiút. A király utasítására 1697. május 13-án jön Kolozsvárra és május 19-én Gyulafehérváron száz év után bemutatja az első püspöki szentmisét. A protestáns többségű főkormányszék október 9-én kiutasította Erdélyből „hogy ne háborítsa a haza csendjét, törvényét és unióját” . Visszatért Nagyszombatra, de csakhamar engedett a szülőföld vonzásának, és 1703-ban visszajön Erdélybe, a szülőfalujában meghúzódva ennek plébániáját vezeti. 1713-ban építteti a kápolnát és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik. Az 1717 – 1719-es nagy ínség és pestijárvány következtében elhunytakat is ide temették az emlékezet szerint. Csak ezzel az egy alkalommal Csík lakosságának csaknem a fele elpusztult.

    Ilyés Andrásnak gazdag egyházirodalmi hagyatéka volt, sok  könyvet írt és fordított idegen nyelvekből. Érdekes módon öccse Ilyés István (sz. 1650-ben), szintén nagy tudományú ember volt. Ő is szamandriai címzetes püspökségig vitte. Ilyés András püspök utódja a csíkkarcfalvi Mártonfi György lett, akit 1713. február 18-án neveztek ki Erdély megyéspüspökévé és több száz lovas kíséretében foglalta el hivatalát.  Nagy energiával sok kemény munkával kezdte el az egyházmegye újraszervezését.

    Közel a kápolnához van a pap halála nevű hely, ahol a tatárok néhány elmenekült, a borsikásban elbújt papot öltek meg. A helyet emlékkereszt jelöli.

    Tartós menetelés után érjük el a Csíki-havasok gerincét, tehát a Kárpátok fő gerincét az Óriás-tetőn, ami 1297 m. A nagykiterjedésű havasi legelőről szintén szép kilátás nyílik az Alcsíki medencére és a Dél-Hargita vonulatára. A gerincről a keleti oldalon leereszkedünk a jelzett útig (elvileg jelzett), és délre fordulva folytatjuk utunkat, amíg a Csecsenden (1194 m) át megérkezünk a Rugát-tetőre (1085 m.). Keresztezzük a Csíkszentmárton – Úz-völgye utat, és szintén déli irányban folytatjuk útunkat felmászva a Bot-sarkára (1192 m), nyugat felől kerülve meg a tetőt. A Nagy Vápa-tetőt (1087 m) és a Medgyes-fejét keleti oldalon, a Nagy Szetyét nyugatra megkerülve érünk el a Pap-hegyre (1164 m). A Bot sarkától idáig is, a nyílt, füves gerincen gyönyörű kilátásban volt részünk, de a Pap- hegyről elénk táruló panoráma párját ritkítja. Északon a Bot-sarka és a János-tető mögött, a Csécsend, a Nagy-Rugát és az Óriás-tetőt, majd az észak-kelet felé kanyargó Csíki-havasok főgerincét látjuk, a Szellőtől (1496 m) keletre emelkedik a Káronta (1516m), keletre a Csíki-havasok fő gerincének déli szakasza, a Káposztás-havas (1456), Bóbiska (1453), Kapocág (1389), a Répát-tető (1292 m), mögöttük a Nemere vonulata magasodik, a Nagy-Nemere (Román Nemere 1649 m), Kis-Nemere (Magyar – Nemere 1627 m) és a Nagy Sándor (1640 m) csúcsaival. Délen a Cecele (1373 m), Bodoki-havasok látszanak és a Csomád-hegységben gyönyörködhetünk. Nyugaton a Dél-Hargita zárja a láthatárt a Nagy Piliskével és legmagasabb csúcsával a Kakukk-heggyel (1558 m). 

    A Papp-hegyről nyugatra indulunk egy meredek lejtőn és egy széles nyeregbe érkezünk, ahol dél-nyugatra majd délre fordulva a Kecske-tetőn (1061m) és a Fertes-tetőn (1051m) át érkezünk a Nyerges-tetőre. Sokszorosan vérrel öntözött hely, ahol sok védelmi csatájukat vívták a székelyek, legutóbb 1849. augusztus 1-én vívta élet-halál harcát a körülbelül 1000 főt számláló csapatával a hős Tuzson János őrnagy a tízszeres túlerejű orosz-osztrák sereggel szemben. Legyőzetlenül árulás miatt kellett visszavonuljanak állasaikból, és a tusnádi szorosból visszavonuló Gál Sándor ezredes csapataival egyesülve a Mitácson keresztül vonultak tovább Erdővidék felé, keresve Bem tábornok hadseregével az egyesülés lehetőségét.

    Az úton túl emlékművet állított az utókor kegyelete. Szemben a dombon az elesett hősök temetőjében szintén sűrű kopjafaerdőt állítottak a kegyelettel emlékezők.

    A hely ihlette Kányádi Sándor neves költőnket is gyönyörű versének megírására.

    id. Kánya József, Csíkszéki EKE

    Csíkszentgyörgy

    Boldogasszony kápolna

    Rugát-tető

    Nyerges-tető

  3. CECELE gyalogtúra
    ×

    CECELE gyalogtúra

    Túravezető: Kedves Ferenc

    Útvonal: Kászonjakabfalva - Bellő-patak - Bellő-hegy - Cecele - Nyerges-tető

    Minősítés: közepesen nehéz túra

    Menetidő: 8-10 óra gyalog + 1 óra autóbusszal

    Távolság: 22 km gyalog, 52 km autóbusszal (Tábor – Bellő-patak és Nyerges-tető – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 900 m, ereszkedő 700 m

    Jellemzés: Látványos bunkermaradványok, szép kilátás, vegyesen erdős és füves legelőkön vezet. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból!

    Túra ára: 20 lej

    A túra leírása:



    Ezúttal különlegesebb túrára hívunk Benneteket, ez nemcsak természetjárás, hanem történelmi, lelki feltöltődés is lesz. Hosszú és kitartást kívánó gyaloglásunk alatt hősök nyomában járunk, a Bellő-hegytől a Nyergestetőig és a XVIII–XIX. századtól a második világháborúig. Az útvonal közepén ott trónol a kopasz Cecele, s a Csíki-havasok jellegzetes panorámái kísérnek.

    A tábortól jó félórás autóbuszúttal jutunk kiindulópontunkhoz. Az utazás idejét honismeretre is felhasználjuk, Kászonszékről, történelméről, érdekességeiről beszélgetünk. S hogy a természet is „szóhoz jusson”, egy tízperces megállóval a hódvárakat is megtekintjük.

    Gyalog Kászonjakabfalva mellől indulunk, ahol a Bellő-patak a Kászon-patakba torkollik. Innen kezdjük a kapaszkodást a Bellő-hegy oldalába. Már néhány perc után a második világháború nyomaiba botlunk. Lövészárokrendszerek, lőállások és vasbeton bunkerek rejtőznek a sűrű bozótban. Bár fennáll az esélye annak, hogy macival is találkozunk, azért bátran megkeresünk néhányat a bunkerek közül, hogy megtudjuk kik, miért építették a „kászoni dzsungelbe veszett építményeket”.

    Kiérve a Bellő-hegy csúcsára, szép kilátás nyílik: látszik a Kászoni-medence, a Paphegy, a Káposztáshavas és távolabb a Nemere csúcsai. A Ramocsa hegyese és a Nagy-Vápa ponkja alatt gyalogolunk. Szép, nyílt gerincúton haladunk, a kilátás egyre csodálatosabb s egyre közelebbi a Cecele-csúcs (1173 m). Innen teljes a körpanoráma. Miután többé-kevésbé beazonosítottuk a látnivalókat, a Nyerges-gerincen indulunk tovább. A Balázs dombja s a Lenkert felé tartunk, és meg is érkeztünk a Nyergestetőre, túránk végpontjára, ahol Orbán Balázs leírását idézzük:

    „És itt állott 1849-ki aug. 1-jén Tuzson János honvédezredes, ki Bem által Moldovában feledtetvén, esetlegesen éppen a szentgyörgyi csatavesztés után érkezett vissza Háromszékre, hol minden veszve lévén, kis csapatjával s néhány ágyúval Csík felé vette útját. Miután Kászon-Újfaluból a felnyomuló oroszok és az azok után jövő Calm-Gallas elől egy heves csata után visszavonulni volt kénytelen; (júl. 31-én) a Nyergestetőn állítá fel fedett helyzetben ágyúit s elszánt honvédeit. A mit sem sejtő oroszok minden elővigyázat nélkül tömegesen nyomultak fel a meredeken emelkedő országúton, Tuzson bevárta lőtávolságra, s akkor kartács-tűzzel seperté őket le. Sokszor kísértének az oroszok elszánt, kétségbeesett rohamot, de az oroszlánként harczoló honvédek és a halált osztó ágyúk mindig visszaterelték.”

    A nyergestetői temetőben, az 1848-as szabadságharc háromszéki eseményeit is felidézve, Kányádi Sándor szép versével búcsúzunk:

    „Nem tud róluk a nagyvilág,
    hőstettükről nem beszélnek,
    hírük nem őrzi legenda,
    dicsőítő harci ének,
    csak a sírjukon nőtt fenyők,
    fönn a tetőn, a nyeregben,
    s azért zöldell az az erdő
    egész Csíkban a legszebben.”


     Kedves Ferenc, Csíkszéki EKE

    Image title

    Image titleTovábbi képek

  4. ELEK APÓ ÉS GÁBOR ÁRON gyalogtúra
    ×

    ELEK APÓ ÉS GÁBOR ÁRON gyalogtúra

    Túravezető: Kedves Zsuzsanna

    Útvonal: Tábor – Sólyomkő – Piliske-nyereg – Jáhoros-puszta – Gyöngy-erdő – „római út” – Istenkas – Bodvaji vashámor – Kisbacon

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 8-9 óra gyalog + 1 óra autóbusszal

    Távolság: 17 km gyalog, 43 km autóbusszal (Bodvaji vashámor – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 750 m, ereszkedő 650 m

    Jellemzés: A túra zömmel erdőben, árnyékos helyeken vezet, kezdeti hosszú emelkedővel, Elek apó örökségének meglátogatása. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból. A túra ára tartalmazza a belépőt a Benedek Elek emlékházba.

    Túra ára: 25 lej

    A túra leírása:



    Kedves jövendő vándortáborosok, ha a címet olvassátok, bizonyára felvetődik bennetek a kérdés, miért éppen Elek apó és Gábor Áron? A válasz: mert ez alkalommal a Hargita-hegységet átszelő túránk – Újtusnádról Bodvajba – nemcsak természetjárás, hanem egyúttal két híres székely nyomában is lépkedünk.

    A tusnádi táborból indulunk kora reggel. Ösvényünk meredeken kaptat fel először a Sólyomkőre, és miután madártávlatból megcsodáljuk innen az Alcsíki-medencét, továbbkapaszkodunk a Hargita főgerinc felé. Fenn a gerincen, a Mitács-hegy alatt tízóraizunk, és elmélázhatunk a Mitács varázsló, Uzonka meg Piliske vezér legendáján.

    Ereszkedni kezdünk egy szarvascsapáson, és nemsokára elérjük a régi mitácsi országutat, a Gyöngy erdő különleges bükkösén át kanyargó hajdani római út nyomvonalát. A Mitács hágón (1220 m) vezetett át, a jelenlegi hatodi út elődje, a Deszka útja. Benedek Elek így ír erről: „Mikor még vasutak nem voltanak, a mi erdőnkön át vitte vásárra Alcsík népe a deszkát. A mi erdőnkön hajtotta a baróti vásárra a havason nőtt tulkokat s apró székely lovakat...”

    Ereszkedünk lefelé, körös-körül valódi hargitai panoráma. Nemsokára elérjük a volt sikló csupasz legelősávját és előttünk az Istenkas. Ennek a leírását sem lehet Benedek Eleknél jobban visszaadni: „húzódik meg sötéten, rejtelmesen, mély hegyszakadékban egy sűrű rengeteg: Istenkas a neve. Itt rejtőzködött Kisbacon népe a tatárjárás idején... S mert jól elrejté, Istenkasnak nevezték el. Istenkas fenekén vágtat szilajon Fenyős-patak, meg-megtorpanva s átugorva az itt-ott összetorlódott kőgátakon. S ihol itt van mindjárt Érces borvize: messze földön a legjobb borvizet bugyogtató. Érces borvize mélyen beásott, szűk mederben csurdogál, vörösre festve a medret is, a meder meredek oldalát is. Meredek oldalból barlangok szája vöröslik: nyilvánvaló, hogy a vasas víz festette vörösre, de szentül hiszi a nép, hogy a hegy keble aranyat rejtegetett valaha régen, talán most is...”

    Miután megkóstoltuk a valóban „érces” borvizet, megkeressük az Elek apó feredeje néven ismert másik forrást is. Ennek közelében volt a Benedek Huszár család kaszálója, ma már természetesen mindent felvett az erdő.

    Most egy kicsit elbúcsúzunk Elek apótól, mert közeledünk gyalogtúránk végcéljához, Bodvajhoz és a figyelmünk Gábor Áron-emlékekre terelődik.

    Bodvaj a látnivalók kincsesbányája. Az 1848–1849-es szabadságharc idején a háromszéki önvédelmi harcok kiemelkedő egyénisége, Gábor Áron itt önti első híres ágyúit. A vashámor restaurált maradványa ma ipartörténeti műemlék.

    A hámor melletti vízmosás, a régi vaskőbánya meddőhányója, a vidék ásványkülönlegességeként ismert dobostortaopál lelőhelye.

    A XIX. században virágzó egykori vasbányák és vasolvasztó kohó maradványai mellett a Fenyő-patak melletti erdőrészben a bodvaji ipartelep erdővel benőtt nyomaiba botlunk.

    Az idő vasfogától tulajdonképpen csak a temető kőkeresztjei menekültek meg, s bár az egész hely a magasra felnőtt fák között kicsit kísérteties, nekünk inkább büszkeséget mint félelmet közvetít.

    A vashámor mellett várjuk buszunkat, hogy a kisbaconi Benedek Elek Emlékháznál való megállás után visszautazzunk a táborba.


    Kedves Zsuzsanna, Csíkszéki EKE


    Bodvaj - vashámor

    További képek

  5. SZENT ANNA-TÓ – MOHOS-TŐZEGLÁP gyalogtúra
    ×

    SZENT ANNA-TÓ – MOHOS-TŐZEGLÁP gyalogtúra

    Túravezető: Olti Kálmán

    Útvonal: Tábor – Komlós-árok – Csomád-nyereg – Kis Csomád – Szent Anna- tó – Mohos- tőzegláp – Tóbérce – Taca -gerinc – Csíki Határ Fogadó – Olt menti turista ösvény – Tábor

    Minősítés: közepesen nehéz túra

    Menetidő: 8-10 óra

    Távolság: 19 km gyalog

    Szintkülönbség: emelkedő 950 m, ereszkedő 950 m

    Jellemzés: Kaptatós túra legendák nyomában. Jelzetlen ösvényeken bejárjuk a kráter peremét, helyenként szép kilátással, zömmel erdőben, árnyékos helyeken vezet.A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból ! A túra ára tartalmazza a belépőt a Mohos természetvédelmi területre, valamint a csúcsszirupot :)

    Túra ára: 5 lej

    A túra leírása:



    Túránk a táborból indul a Szent Anna-tóhoz, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni eredetű krátertava. A Hargita-hegység vulkanikus vonulatának legdélebbi, Csomád-Büdös hegycsoportjának ikerkráterében fekszik, és a Mohos-tőzegláppal együtt Természetvédelmi területnek minősül.

    A Csukás-tó megkerülésével feljutunk a fürdőtelep központjába, majd megérkezünk a Mikes és az Apor borvízforráshoz. Névadóiknak, gróf Mikes Benedeknek és báró Apor Gábornak fontos szerepük volt a térség fürdőtelepeinek kialakításában és fejlesztésében. Megtöltjük palackjainkat ásványvízzel és elindulunk az elején enyhén emelkedő, majd egyre meredekebben kanyargó turistaösvényen.

    A piros kereszt jelzésen kapaszkodunk felfelé, sűrű fenyő- és lomberdőben, a Komlós-árok jobb oldalán a Nagy-Csomád (1301 m) és a Kis-Csomád (1238 m) közötti nyeregbe, az 1210 m magasságban fekvő Szöktető-pusztára. Innen a Vártetőre induló kék sáv útjelzésnél jobbra fordulunk, és egy jelzetlen szekérúton a Kis-Csomád felé haladunk.

    A csúcsot megkerülve, egy irtás szélén, a Kárpitus kőfejtővel szemben csodálatos panoráma tárul elénk. Magunk előtt láthatjuk keleten a Büdös-hegyet (1142 m) és a Tóbércét, délen a Nagyhegyes csúcsát (1106 m), a Bodoki-havasokat, a Tacát (1174 m). Nyugatra előttünk a Komlós- (1269 m) és a Szurdok-csúcs (1267 m), az Olt völgyén túl pedig a Nagy-Murgó (1015 m), a Sólyomkő (824 m) és  a Nagy-Piliske (1374 m).

    Itt egy pihenőt tartunk, megreggelizünk. A továbbiakban a gerincet követjük fel-le, majd a megyehatár vonalán egy élen balra beereszkedve elérjük a kék kereszt jelzésű turistaösvényt, mely a Csíki Határ Fogadótól indul, és amelyen továbbhaladva érünk le a Szent Anna-tó északi oldalára.

    A tó 950 m tengerszint feletti magasságban található, a Csomád kisebbik ikerkráterében fekszik, területe 19,5 hektár, legnagyobb mélysége 7 méter. Nincs forrása, a kráterben összegyűlő légköri csapadék táplálja. Vizében vízisikló, tarajos gőte, amerikai törpeharcsa, vízipoloska él. Megindult a feltöltődés, az eliszaposodás a tó északi oldalán. A távoli jövőben valószínű a Mohos sorsára jut.           

    Egy újabb pihenő után folytatjuk túránkat az először 1764-ben épült, majd 1977-ben újraépült Szent Anna-kápolna mellett a Mohos-tőzegláp felé.

    Az elöregedett Mohos-tőzegláp a Csomád nagyobbik ikerkráterében, az északi részen fekszik, területe 80 hektár, a Veres-patak csapolja le. Hajdani víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A pleisztocén kori eljegesedések alakították ki a Mohos tundrai növényvilágát. Itt található Erdély egyetlen, az említett eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely a többi reliktum növénnyel egyetemben szigorúan védett. További itt található növényfaj a tőzegmoha, a gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a vörös és fekete áfonya, a csenevész erdei fenyő, a satnya nyír. A tőzeglápot a kiszáradás veszélye fenyegeti, a természetes erózió miatt már csak néhány apró tavacskája maradt.

    A látogatóknak gerendákon fekvő, deszka turistaösvényt alakítottak ki. A tó és a tőzegláp a Lázárfalvi Közbirtokosság területén fekszik, természetvédelme az Ecos Club Kft. gondozásában van. A tőzegláp meglátogatása után visszafordulunk a Szent Anna menedékház felé és a sátortáboron, majd egy bükkösön át felsétálunk a Tóbércére.

    Itt gyönyörű kilátásban van részünk. Újra láthatjuk a Bodoki-hegyeket, Bükszád községet, a Baróti-hegyeket, a Nagy-Murgót. Pihenés és ebéd után folytatjuk utunkat a Tóbércen, a kék sáv jelzésen, a Szent Anna-tó déli kráterperemén haladva, majd az erdőben egy tisztáson találkozunk a kék kereszt jelzéssel. Továbbá ezt az ösvényt követve utunk emelkedni kezd a Taca keleti, majd déli válla felé. A túloldalt, a leszálló gerincen hatalmas sziklatömböket láthatunk, majd egy erdőlő útra érünk. Lennebb, a hadiút mentén a szoros védelmére épített, majd berobbantott kazematák láthatók. Alább, egy bükkerdőn áthaladva megérkezünk a Csíki Határ Fogadóhoz. Egy kis pihenő után a kárpitusi kőfejtő felé vezető úton a Vendel borvízforráshoz érkezünk, ahol szomjunkat olthatjuk. Átmegyünk az Olt hídján, és utunkat a továbbiakban a Mária út jelzését követve folytatjuk a szurdokon át a Malom csárda felé. Itt egy függőhídon kelünk át az Olt felett, elhaladunk a csárda, majd később a Rudi borvízforrás mellett, és végül a Csukás-tavat délről megkerülve visszajutunk a táborhelyre.

               Olti Kálmán, Csíkszéki EKE

    Mohos

    További képek

  6. NÁDASFÜRDŐ – MOHOS gyalogtúra – Pomjánek Béla emlékére
    ×

    NÁDASFÜRDŐ – MOHOS gyalogtúra – Pomjánek Béla emlékére

    Túravezető: Kovács János

    Útvonal: Újtusnád – Nádasfürdő – Mohos-tőzegláp – Szent Anna-tó nyerge – Csomád-köze – Vár-tető – Szurdok-völgy – Tábor

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 7-8 óra

    Távolság: 19 km gyalog, 8 km autóbusszal (Tábor – újtusnádi letérő)

    Szintkülönbség: emelkedő 650m, ereszkedő 700 m

    Jellemzés: A túra zömmel erdőben, árnyékos helyeken vezet. A Nádasfürdőre való belátogatáshoz ajánlott a hosszú szárú nadrág (magasan áll a növényzet, sok a csalán). A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból !

    Túra ára: 10 lej

    A túra leírása:



    A tábortól indulva jó 20 perces autóbuszozással jutunk a gyalogtúra kiindulópontjához. Az utazás ideje alatt áthaladunk Tusnádfürdő északkeleti részén, a Tusnád-szoros szépségeit csodáljuk meg. Jobbról elhaladunk a Vártető alatt, majd átszeljük a Vargyas-patakot, majd a Vargyas-karéjt, a Közép-patakot és megérkezünk Újtusnádra.

    Gyalogtúránk Újtusnád mellől indul a Nádas-patak völgye mellett, az Alcsíki-medencét lezáró Kisharam és Nagyharam kúp irányába.  A kúpok alatt kialakult négy hektáros tőzeglápot szeljük át, ahol a feltörő nagy hozamú források szomszédságában alakult ki a hajdani Tusnádfürdő, amelyet később Nádasfürdőnek neveztek el. A fürdő Újtusnádtól három kilométerre található. Az 1600-as évek végén Lakatos István, csíkkozmási plébános említi a Székelyföldet leíró munkájában. A láp központi részén láthatók a régi fürdő nyomai, amelyet hajdanában az egész Alcsík lakossága látogatott. A Nádas borvízes tőzeglápot számos foglalatlan és foglalt nagy hozamú Na-Ng-HCO3 típusú ásványvízforrás táplálja (Nádasborvíz, Feketegyöngy borvize, Pallók- vagy Endes borvize, Szemvíz-forrás).A láp északi peremén a vasas és meszes források hatalmas limonit és mésztufa kúpokat építettek. A mészégető kemencék nyomai a Pall-árok szélén ma is jól láthatók. 2002 augusztusában a Csíki Természetjáró és Természetvédelmi Egyesület (CSTTE) fürdőépítő kalákát szervezett a Nádasfürdő újjáépítése céljából. Új fürdőmedencéket, forrásházakat, deszka tanösvényt, napozó filagóriát alakítottak ki. A tusnádi Nádasfürdő természetvédelmi terület, amely 1980-tól botanikai rezervátum, jellegzetes autotróf borvízláp. Jellegzetes növényei: , iszap zsurló, szibériai hamuvirág, rozmaringlevelű fűz, sásfajok, nád, káka,  vagy mocsári nőszőfű.A kalákában felújított Nádasfürdő napjainkban szinte teljesen elpusztult, az építmény nagy része elkorhadt, csak a fürdőmedencék használhatóak.

    Nádasfürdőt megtekintve, a tálszerű Tófeneken peremén húzódó földúton haladunk tovább a Nagyharam lábánál húzódó Nagyláz irányába. Balra a Kisharam hosszúkás dagadókúpja, jobbra a Nagyharam körvonalazódik, egyre jobban szűkül a látóhatár, az ösvény az erdő ritkás peremét követi. Fenyősponktól folyamatos emelkedő következik, Gábriskert tisztását érintve áthaladunk a Hintók és Szabók vápáján. Az erdei út a Veres-patak szurdokvölgyét követi, majd az Erős nevű meredek kráterfalon éri el Mohos peremét. A Veres-patak csapolja le a tőzeglápot, miután átfűrészelte a laza kőzetanyagból, horzsakőből álló kráterperemet. Egykor itt közel 40 méteres vízesés formájában ömlött ki a barnás színű Veres-patak. A Mohos-tőzeglápot jobbról megkerülve elérjük a Mohos-puszta és a Szent Anna-tó között húzódó nyergen lévő menedékházat (10 km). 

    A menedékháztól a kék csíkkal jelzett ösvényen haladunk tovább, folyamatosan emelkedünk a kráter peremén, egészen a Csomád-nyeregig, Szöktető pusztájáig (1210 m). Folyamatosan ereszkedünk az öreg fenyőerdőben a Várnyakáig. Innen a kék ponttal jelzett turistaösvényen a Vártető területére jutunk (1079 m). A Vártetőről szép kilátás kínálkozik az Alcsíki-medencére. Ez a várrom a megye legnagyobb várépítménye. A székelyföldi ősvárak közül ez a legnagyobb fennsíki vár, több, mint hét hektáros ellipszis alakú erőd alkotja, kerülete 1000 m. A Vártető tetején a kora vaskorból nyakas kőgömb, kisméretű kősírok kerültek elő. Jól védhető, kőfallal megerősített erődítmény, a középkorban pedig megfigyelőpont volt. Ma régészeti rezervátum. 

    Visszafelé a vár ösvényén magunk alatt hagyjuk a Vártető délnyugati meredek sziklafalait, amelyeknek aljában terjedelmes „ördögmalom” típusú dácit kőgörgetegek halmozódtak fel. A kék sávon folytatjuk utunkat a Várvápája mentén, az „Urak” ösvényén, szerpentineken ereszkedünk le a rendetlenül szétszórt hatalmas kőtömbök között. A monda szerint a Vártető óriásának lánya kötényébe szedte a völgyben szántogató jobbágyokat, és képes volt az Olt vizét is kiinni. Elérünk egy rendezett borvízkúthoz, áthaladunk a régi 5-ös számú kantin irányában az új, elegáns villanegyeden, és visszaérkezünk Tusnádfürdőre. Áthaladva a főúton, elérjük a Csukás-tavat majd a vasúton átkelve visszajutunk a tábor helyszínére. 

     

    Kovács János, Csíkszéki EKE

    Image title

    Image title

    Image title


  7. BÓBISKA – KÁSZONOK gyalogtúra
    ×

    BÓBISKA – KÁSZONOK gyalogtúra

    Túravezető: Nagy Attila

    Útvonal: Kászonfeltíz – Szarvaskő – Fehérkői borvízforrás – Csutakos – Kapocág – Bóbiska – Káposztás-havas – Törösbérc-pataka – Kászonfeltíz

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 7-8 óra + 1+1/2 (másfél) óra autóbusszal

    Távolság: 16 km gyalog, 75 km autóbusszal (Tábor – Kászonfeltíz, oda -vissza)

    Szintkülönbség: emelkedő 800 m, ereszkedő 750 m

    Jellemzés: Szép kilátás a Kászoni medencére, karnyújtásnyira az Úz-völgyétől és a Nemerétől, a Nyerges-tető útba ejtése, vegyesen árnyékos és napos részeken. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból!

    Túra ára: 25 lej

    A túra leírása:



    „Kászonújfalutól keletre törtet le a Kászon vize, melynek havasias küllemű völgyét félkörben hajló havasok festői lánczolata kereteli. E havasok magasabb csúcsai Káposztáshavas, Jáhoros, Impérhavas, Piripótartománya, alább a havasoknak azon roppant zöme, mely a kistölgyesi és az ojtozi szoros közé ékeli magát a Nemere és a Nagy Sándor csúcsokkal. E havastáj egyike honunk legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit, bennebbeső őserdeiben még a szarvasok, őzök és medvék zavartalan tanyája van.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)

    A Székelyföld leírója e határmenti vidéken járva nemhiába hatódott meg a kis medence természeti szépségei láttán. A táj nem sokat veszíthetett szépségéből a nagy székely ittjárta óta – néhány kortárs erdőirtást leszámítva –, de Isten háta mögötti hely lévén, ritkán jár erre bakancsos természetjáró. Pedig turistaszempontból gazdag e vidék. A medencét szegélyező havasok szépsége, a történelmi határ közelsége, a medence kijáratánál és a közeli Úz völgyében még látható Árpád-vonal berobbantott bunkerei, az I. és II. világháborús emlékhelyek, a híres kászoni borvízforrások, a jégkorszakból visszamaradt ritka növények védelmét szolgáló természetvédelmi területek számíthatnak érdeklődésre, és nem utolsósorban a medence falvait és sajátos kultúráját is érdemes lenne megnézni, ízlelgetni.

    A Kászoni-medencét a Csíki-havasok észak–dél irányú főgerincének a Rugát-tető (hágó) után elágazó két vonulatának hegyei határolják, mintegy fordított U betűt alkotva. A medence legnagyobb folyóvize, a Kászon-patak déli irányban lép ki a Kászoni-medencéből, majd Kézdiszék területén ömlik a Feketeügy folyóba. A medence három törésvonal mentén süllyedt alá a földtörténet során. A törésvonalak mentén gyakoriak a borvízfeltörések, a legnevezetesebbek a Fehérkői, a Répáti, a Kászonjakabfalvi Salutaris és a Veresszéki borvíztelepek.

    A térség természeti különhatároltsága ösztönözte a kászoni határvédő székelyeket, hogy függetlenedjenek Csíkszéktől, melynek önállóságot először Szent László – akkor még – herceg, majd Zsigmond király adományozott, a szabadalomlevelet maga Mátyás király is megerősítette.

    Amíg a Kászonszéket körülhatároló nyugati gerincet a 2-es számú, Óriástető – Pap-hegy túra keretében járják be, addig ez a túraútvonal a keleti gerinc legszebb részén fog vezetni.

    Tusnádfürdőről Kászonfeltízbe autóbusszal érkezünk, érintve Újtusnádot, Tusnádfalut, majd Csíkkozmásnál Kézdiszék irányába fordulunk, áthaladunk a Nyerges-tetőn, Kászonújfalunál elhagyjuk a Kézdi felé vezető utat, és megérkezünk Kászonaltízbe, majd Feltízbe.

    A tulajdonképpeni gyalogtúránk a Fehérkői-patak torkolatától kezdődik, átellenben a Szarvaskő nevű sziklával. A völgyúton néhány száz méteres gyaloglással megérkezünk a Fehérkői borvízforráshoz. A forrás ismertetése és vizének megkóstolása után felkapaszkodunk a tőle északra húzódó gerincre. A meredek, bükkerdővel borított oldalon ösvényünk egy sziklasor mentén vezet, erről kaphatta a völgy a fehérkői megnevezést. A gerinc közelében a sziklasort egy tekintélyesebb sziklatömb, az Asztagkő zárja, ennek közelében érjük el a Hadi utat. A gerincen a bükkerdőt fokozatosan felváltja a fenyőerdő. Megérkezve Gál mezejére, elfogyasztjuk reggelinket, csodálva a kibontakozó panorámát. Utunk a Csutakos gerincén vezet tovább, melyet a Tiszás és a Fehérkő völgye szegélyez. A Csutakos magaslata (1339 m) az első, a környékre jó kilátást biztosító csúcs.

    A csúcstól számított kevés gyaloglás után becsatlakozunk a főgerinc ösvényére, mely egyben a Kárpátok főgerincének piros sávval jelzett turistaútvonala. Ha déli irányban haladnánk, a Répát-tetőre érnénk, de mi északkelet irányban követjük az utat, célunk az I. és II. világháború eseményeiről is nevezetes Úz völgyének megtekintése madártávlatból. A túránkat érintő következő csúcs teljes körpanorámát nyújt az erre járónak, innen belátható a közeli és távoli hegyvonulatok sokasága. Megfelelő látási viszonyok mellett a Kapocág 1389 m-es csúcsáról a következő fontosabb földrajzi domborzatokat láthatjuk: északi irányban a túránk folytatását a Kászoni-hegyek gerincén, melyet a Bóbiska csúcsa zár, tőle keletre a Baska völgye, majd a Baska gerince, mögöttük a Saj-havas 1553 méteres csúcsa, valamint a Kis-Saj, a Sóvető-havas, a Magyarós-tető és a Lápos-havas látszik. Tovább nézelődve keletre a Nemere vonulata – a Nagy-Nemere (1649 m), a Kis-Nemere (1627 m) és a Nagy-Sándor (1640 m) csúccsal – látszik. A Kis-Nemere- vagy Magyar-Nemere-csúcs előterében a Fekete- vagy Cigányka-patak völgye terül el, mely egy évszázaddal korábban még országhatár volt. Déli irányban a Lassúág völgyét látjuk, ahol a fent nevezett védett tőzeglápok találhatók, és ennek forrásvidéke, a Csángótelep. Továbbá a Csíki-havasok gerince folytatását látjuk a Répát-tető, a Füge-tető és a Mocsvár kimagaslóbb ponkjaival. Tovább tekintve nyugat irányába a Kászoni-medence, a Csíki-havasok nyugati gerince, odébb a Bodoki-havasok, a Csomád hegytömbje, majd a Hargita-hegység vonulata látszik. Tiszta időben jól kivehetőek a Háromszéki-havasok, a Csukás-hegység, a Német-hegység, a Nagykő-havas, a Bucsecs-hegység, a Keresztényhavas, a Királykő és a Fogarasi-havasok vonulata.

    A tájkép szépségeitől feltöltődve folytatjuk utunkat a gerinc mentén, kilátásunk folyamatos keleti irányba. 1400 m szint körül ösvényünk az erdőben vezet tovább. Elhaladva a Bóbiska csúcsa alatt (1453 m), felérünk az 1456 m magas Káposztás-havasra, túránk legmagasabb pontjára. A fenyves borította csúcson kilátás nincs, de ahogy ereszkedünk le, helyenként a fenyvesek közt található „ablakokon” rálátás nyílik az alattunk húzódó Úz völgyére és a völgyet szegélyező gerincekre. Feltűnik a Magyarós-tető, a régi országhatár egy, a két világégés idején történelmileg nevezetes stratégiai helye.

    A ritkuló erdőben a gerincút nyugati irányba folytatódik, majd kiérünk a Káposztás mezejére. A gyaloglás fáradtságát feledteti az előbukkanó szép panoráma. Ebéd közben gyönyörködhetünk a szép tájban. Alattunk az Úz völgyének azon szakasza, mely elhagyja Aklos települést, és folytatódik a Kis-Tölgyesi-szorossal. Északra, velünk szemben magaslik a Saj-havas nagy tömbje. Nyugatabbra tekintve az Úzba torkolló Egerszék-patak szép völgye látható, megfigyelhető a Csíki-havasok zegzugos gerince, mögötte a Hagymás-hegység Nagy-Hagymás, Öcsém és Fekete-Hagymás csúcsai, a Hargita-hegység, a Tarkő-hegység néhány csúcsa. Szerencsés esetben még a Csalhó-hegységet is felfedezhetjük a messzi távolban.

    A történelem szellemét megidéző helyeken járva nem mehetünk el úgy, hogy ne emlékezzünk meg röviden a völgyben és környékén lezajlott nevezetes eseményekről, a határ védelmezőinek hősies harcairól.

    További utunk már ereszkedésről szól, vissza a „civilizációba”. Helyenként még feltűnik Aklos csángó település néhány háza. Egy vad, „medvés” részen áthaladva elérjük a Törösbérc-patak menti erdei utat, így érünk az Aklost Kászonaltízzel összekötő útra. Vissza Tusnádfürdőig az utat újra autóbusszal tesszük meg.

    Nagy Attila, Csíkszéki EKE

    Image title


    További képek

  8. KÉT SÓLYOMKŐ fotós gyalogtúra
    ×

    KÉT SÓLYOMKŐ fotós gyalogtúra

    Túravezető: Daday Emese

    Útvonal: Sepsibükszád (vasútállomás) – Vápa vára – Alsó-Sólyomkő – Kárpitus kőfejtő – Sólyomkő – Tábor

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 8-9 óra

    Távolság: 14 km gyalog, 9 km autóbusszal /vonattal (Tábor – Sepsibükszádi vasútállomás)

    Szintkülönbség: emelkedő 600m, ereszkedő 500m

    Jellemzés: Kalandos fotós túra, változatos, nehézkes terepen. Kevés, meredek kaptató hosszú pihenőszakaszok közé iktatva. Figyelem, bakancs viselése kötelező! Ajánlott továbbá a hosszú ruházat, mivel a túra egy része vadcsapásokon illetve elhagyatott, aljnövényzettel sűrűn benőtt erdei utakon vezet. A túra utolsó-, becsatlakozó szakasza a Solyomkőre egy komoly oldalazást igényel. A Solyomkő kihagyásával van lehetőség ezen szakaszt kihagyni és direkt a táborba leereszkedni a segédtúravezetővel. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból !

    Túra ára: 10 lej

    A túra leírása:

    Image title

    Image title



    A 2015-ös EKE Vándortábor fotós túrája a sziklaormok, várromok, bunkerek és kőfejtők zord világába kalauzol el bennünket, Hargita és Kovászna megye határán, a Hargita-hegység délkeleti peremén. Célja elsősorban az, hogy felhívja a figyelmet a táborhelyünk fölé tornyosuló, impozáns Sólyomkő kistestvérére, a Sepsibükszád határában található Alsó-Sólyomkőre.

    Túránk kora reggel, az elsők közt indul a táborhelyről. Autóbusszal/vonattal utazunk a sepsibükszádi vasútállomásig, ahol a tulajdonképpeni túra kezdődik. Rövidesen elhagyjuk Bükszádot, halastavak mellett haladunk el az Olt árterületén. Egy zsombékoson való izgalmas átkelés után hamarosan megérkezünk a Vápa vár tövébe. Kurta, ámde meredek kaptató következik; rövidesen egy vársáncban találjuk magunkat. Fél évezrede – ha nevezetesen jatagánnal és török csatakiáltással érkezünk – igencsak nagy bajban lettünk volna. Ám nyílzápor helyett ma már csak az erdő csendje fogad, így teljes biztonságban folytathatjuk utunkat a várrom irányába.

    Ha jól haladtunk, a vár ormáról végignézhetjük a napkeltét, ha kicsit később érkezünk, sütkérezhetünk a reggeli napfényben, miközben megcsodáljuk a lábainknál elterülő, őzlátogatta Olt menti tisztást. Megtekintjük az északi lakótornyot, körbesétálunk a falmaradványok mentén, majd átkelünk a kettős vársáncon, és magunk mögött hagyjuk az erdőt. Tágas legelőn ballagunk tovább, miközben a szemünket legeltetjük mi magunk is: az északi panorámát a Nagy-Piliske, illetve a Hollópatak-tető uralja, innen keletre az Olt völgyén túl a Csomád-Büdös hegycsoport húzódik, délebbre pedig a Bodoki-havasok. Lassan kibontakozik következő úti célunk is, az Alsó-Sólyomkő.

    A lankás hegyhát hirtelen leszakadással ér véget: a rég felhagyott, I. bükszádi kőfejtő tetején állunk, előttünk szinte karnyújtásnyira az Alsó-Sólyomkő csúcsosodik. Orbán Balázs így ír róla: „A szoros tulajdonképpeni kezdeténél szeszélyes alakú sziklaszál – mint büszke gúla – emelkedik ki a völgyből, ezen messze ellátszó, s a tusnádi szorosnak díszes előékítményéül szolgáló fantasztikus sziklatömeg, az úgynevezett Alsó-Sólyomkő. Aki ezen czukorsüveg-alakú önállólag fellövellő csompót megpillantja, azt fogja kétségtelenül hinni, hogy az fennrepkedő sólymoknak, magasra törő keselyűknek megközelíthetetlen tanyája”. Pedig bizony megközelíthető, s mi nemcsak megközelítjük, hanem meg is másszuk! Az északi oldalról egy meredek, de biztonságos ösvény hág a tetejére, ezt fogjuk követni. Félúton megszusszanunk Sólyomkő várának romjainál, a tetőn pedig hosszabb pihenőt tartunk, tízóraizással, illetve panorámafotózással egybekötve. A vállalkozó kedvűekkel közben leereszkedünk a hegy gyomrába, hogy felfedezzük a második világháborús vasbeton bunkert.

    Ha mindenki jóllakott, és kifogyott a fotótémából, továbbindulunk a Kárpitus-kőfejtő irányába. Átkelünk a Sólyomkő patakán, és kellemes nyírfaligetben, majd széles erdei úton haladunk. Mikor a legkevésbé se számítanánk rá, váratlanul kinyílik a tér, és elénk tárul a Kárpitus-hegy tátongó sebe, mely a maga rútságában is valahogy szép, százméteres csupasz sziklafalaival, páratlan visszhangjával. Itt, a kőfejtő sziklaerkélyén újabb pihenőt tartunk, mivel tekintélyes szintkülönbség vár ránk ezután. Amíg pihenünk, szemügyre vehetjük a Csomád-hegység csúcsait a túloldalon: (észak–dél irányban) Vártető, Szurdok-tető, Komlós-tető (közvetlenül mögötte a Nagy-Csomád), Kis-Csomád, illetve Taca-domb. Ezután kapaszkodni kezdünk a Hollópatak-tető irányába, miközben az út egyre vadregényesebbé válik. Hamarosan egy sűrű mogyoróerdőbe érünk, mely fejünk fölött sátorszerűen összefonódó ágaival olyan, akár egy bükkerdőbe vezető zöld alagút. Amint továbbemelkedünk, utunk fokozatosan fenyvesbe torkollik. Mielőtt ereszkedni kezdenénk a Holló-patak völgyébe, egy rövid időre letérünk az útról. Az erdőbe hatolva nem mindennapi látvány fogad: a Toronykövekhez hasonló, oszlopszerű sziklatömbök elszórtan a fák között, mintha gomba módjára az erdő talajából nőttek volna ki. Egyikre helyileg barkácsolt falétra vezet, mivel nagyszerű kilátást kínál nemcsak Tusnádfürdőre és az egész Csomád-hegycsoportra, hanem a Sólyomkőre és a Csíki-medence irányába is.

    Rövid ereszkedő után ismét elhagyjuk az utat: harántolásba kezdünk a Hollópatak-tető meredek oldalában egy keskeny csapáson, majd szűk félórányi oldalazás után elérjük a Nagy-Piliske lefutó hegylábát, melyen leereszkedünk a Felső-Sólyomkőhöz. Itt ráérősen bámészkodhatunk, falatozhatunk tetszőleges ideig, hisz már célegyenesben vagyunk, mindössze 20-25 perces út van hátra a piros háromszöggel jelzett szerpentinen, mely egyenesen a táborba vezet vissza.

    Daday Emese, Csíkszéki EKE


    Image title

    Image title

    Alsó-Solyomkő bunker belső

    Image title

    Image title


    További képek

  9. IFJÚSÁGI gyalogtúrák fürdőzéssel
    ×

    IFJÚSÁGI gyalogtúrák fürdőzéssel

    Túravezető: László Ildikó - Mandel Kinga

    Útvonal: Tusnádfürdő (Tábor) - Malomcsárda - Csíki Határ Fogadó - Taca - Tóbérce nyereg - Szent Anna tó és Mohos tőzegláp – Mohos-csúcs alatt- Csomád puszta - Medveles - Vártető alatt Várvápa-patak - Tusnádfürdő(Tábor)

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 9-10 óra, ebből 2-3 játék, fürdőzés, Mohos látogatás

    Távolság: 15 km gyalog

    Szintkülönbség: emelkedő 700 m, ereszkedő 700 m

    Jellemzés: Ifjúsági gyalogtúra Szent Anna-tóban fürdéssel, Mohos látogatással. „Ifjú az, aki annak érzi magát,” kortalanul. A túrát azoknak ajánljuk, akik nemcsak gyalogolni, de fürödni is szeretnek. Szükséges felszerelés: napi vízszükséglet (legalább 1 liter vizet), fürdőruha, vízálló öltözet (reggel még harmatos a fű), esetleg kis költőpénzt is, kürtöskalácsra, üdítőre, fagyira. A túra ára tartalmazza a belépőt a Mohos természetvédelmi területre, valamint a csúcsszirupot.

    Túra ára: 5 lej

    A túra leírása:




    Ifjúsági gyalogtúránk a kemping kapujától indul. Aki szeretné indulás előtt, a bejárat feletti Béka nevű borvíznél megtöltheti, a kulacsát. Az utunk a mofetták alatt halad el, átvezet a vasúton és ráfordul az Olt menti kényelmes sétaösvényre. 3,2 km megtétele után elérjük a Határ borvízforrást, itt lehet a vízkészletet még pótolni. Akinek kényes a gyomra, az jobb, ha palackozott ásványvizet hoz magával a teljes túrára. A forrás felett található a Határ Fogadó, ennek udvaráról indul a kék kereszttel jelzett út, ezt követjük majd a tóig. Mindvégig árnyas bükkerdőn megyünk felfele. 15 perc után ráfordulunk a régi hadiútra. Ezen bal felé kanyarodva rövid, 10 perces, lépcsőzetes, igen meredek (35 fokos) hágót kell megmásznunk, a "Jézus hágóját". Ez a túránk legnehezebb része, innen már menedékesen emelkedünk a nyeregig tovább.

    Felérve a ritkás erdőben jobb fele tartunk, mellettünk hatalmas sziklatömbök. Aztán az ösvény balra egy erdei útra tér a Taca oldalán. Enyhén emelkedünk, keletre fordulunk és egy bozótos irtáshoz érünk. Az irtás szélén szekérút, majd balra felfele haladunk a jelzésen. Rátérünk egy erdei csapásra, mely szintben halad a Taca keleti oldalában. Innen északnak fordulunk, utunk ritkás bükkösben vezet, kisebb napsütötte tisztásokon át. A Taca keleti vállán átlépve az ösvény lejteni kezd, és a Csomád kráterét takaró fenyőerdőbe érkezik. A rövid lejtő aljában kis tisztásra bukkanunk. Ez a Tóbérce és a Taca közti nyereg, ahol a mi kék kereszt jelzésünk találkozik a kék vonal jelzéssel. Itt megpillantjuk a Szent Anna-tavat ebédszünetet és csúcsszörpölést tartunk (1100 méteren).

    A pihenő után a tó kráterfalába vágott erdőlőúton lefelé, 10 perc alatt eljutunk a tóig (950m-ig). Utunk idáig 2 órát tartott, a fogadótól 3,9 km. Hosszú fürdőzés után a kilátót érintve kimászunk a védett terület gondnokságának központjába, ahol ismét megpihenünk. Itt lehetőség adódik egy üdítőt vagy kürtöskalácsot venni. Aztán megnézzük a Mohos-tőzegláp érdekességeit, átmegyünk kis pallóin és visszaindulunk. Balra felkanyarodunk a sárga jelzésen és a Mohos-csúcs (1182m) alatti öreg erdőben járunk. Medvés, kacskaringós úton, szintvonalban haladva átérünk a Csomád pusztára, ahol menták, gyógynövények illatoznak. Aki szeretne, menet közben kisebb csokrot szedhet magának, az esti teához. Elhagyunk egy nyílt medvelest és újra bent vagyunk az erdőben, a kék vonal jelzésen.

    Boldogan szökdécselünk lefelé a Vártető alatti ösvényen, lentebb, a sziklás-köves ösvényen óvatosabban lépünk. A település határában levő Várvápai borvíz-forrásnál felfrissülünkés nemsokára kiérünk az erdőből, visszaértünk Tusnádfürdőre. A tótól a táborig 7,5 km-t mértünk. Hazafele pár percre megállunk a kis bolt előtt, hogy véletlenül se vigyük haza a zsebpénzt, aki akar, fagyizhat még egyet.


    (Zsigmond Enikő, " Erdély Hegyei 3 " nyomán )


    Mandel Kinga, László Ildikó, Csíkszéki EKE 

    Függőhíd az Olton a Malomcsárdánál

    Szent Anna tó a kilátoról

    Tengerszem a MohosbanDrosera

  10. BORVÍZTÚRA (gyalogtúra)
    ×

    BORVÍZTÚRA (gyalogtúra)

    Túravezető: Jánosi Csaba

    Útvonal: Tusnádi borvízmúzeum – Szeretszeg – Csíklázárfalva – Nyírfürdő – Kőbarlang – Nádasfürdő – Nádasorra – Eregetőalja – Vargyas karéja – Veresvíz – Tusnádfürdő

    Minősítés: könnyebb közepes túra

    Menetidő: 7-8 óra

    Távolság: 17 km gyalog, 8 km autóbusszal (Tábor – Tusnádfalu)

    Szintkülönbség: emelkedő 300 m, ereszkedő 300 m

    Jellemzés: borvízkóstoló, látványos túra. A túra ára tartalmazza a belépőt a Borvíz múzeumba.

    Túra ára: 10 lej

    A túra leírása:



    A tusnádfürdői alaptáborból autóbusszal utazunk a Tusnád központjában található borvízmúzeumhoz. A borvízmúzeumban megtekinthetjük a Székelyföld gazdag ásványvíz vagyonához kapcsolódó tárgyi emlékeket. A tíz évvel ezelőtt, 2005-ben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által megálmodott jurta formájú borvízmúzeum információs tábláin olvashatjuk a térség földtani, vízföldtani, fürdő- és ásványvíz-palackozástörténeti leírását. A múzeum melletti borvízforrás megkóstolása után gyalogosan folytatjuk utunkat Lázárfalva irányába.

    Áthaladunk az egykor különálló településként ismert Szeretszegen. Az 1822-ben leégett, főleg zsúpfedeles házakból álló település lakói Ótelvén Újtusnád néven alapítottak települést. Szeretszegen született dr. Ábrahám Ambrus (1893–1989) zoológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegedi egyetem tanáraként több ismeretterjesztő cikket írt a székelyföldi fürdőkről. Minden írásában felemlegette szeretett szülőföldjét, Tusnádot.

    A szürke vulkáni homokba mélyen bevágódott Tusnád-patak völgyén haladunk Csíklázárfalva dombon ülő házai felé. A Mohos tőzeglápból eredő patak a szeretszegi réten egykor malmokat hajtott. A falu szélén álló Alsómalom telkén az András Alapítvány nyári tánctábort működtet. Kalákában újították fel az épületeit és udvarát. A 690 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő település egykor királyi birtok volt, Felső-Fehér vármegyéhez tartozott. A hagyomány szerint a Lázár grófok alapították, de volt itt udvarháza a Petkieknek, az Aporoknak, a Miklóssyaknak is. Napjainkban csak a művelődési házként működő Miklóssyak kúriája áll.

    1882. június 24-én Lázárfalva is Szeretszeg sorsára jutott, a falu nagy része leégett. Lángok martalékává vált a kápolna is. A kápolna helyén emlékkereszt áll, amelyet Nikulics Pál cseh származású kőfaragó készített.

    A Lázárfalva határában emelkedő vulkanikus eredetű Kisharam andezitje könnyen faragható. Ez meglátszik a falu építészetén is. Házak, kapuk, kertsasok, vályúk, malomkövek készültek a világosszürke színű kihűlt lávából.

    Ma zsákfalu Lázárfalva, de egykor itt haladt át, Kápolnamezőt és Bálványosvárát érintve, a Csíkot Torjával összekötő országút.

    Lázárfalvának nemcsak a történelmi múltja gazdag, hanem határa is. Székelyföldön talán itt található a legtöbb borvízforrás és széndioxid-gázömlés, büdös gödör vagy mofetta. A település délkeleti peremén a Borvíztető alatt, a Büdösalja nevű helyen látható az egykor Fortyogóként emlegetett Nyírfürdő, amely aktív vulkáni vidékre emlékeztet.

    Borvízforrások, fortyogók, gázömlések találhatók a kis népi fürdő területén, amelyet elsőként 2001-ben, a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében újítottak fel. Korábban csak fürdőmedencéje volt, de a természeti adottságok lehetővé tették egy kis mofetta megépítését is. A nagy erővel feltörő, kénhidrogénes, széndioxid gázzal működő mofetta igen kedvelt nemcsak a környék, hanem távolabbi vidékek lakói között is. Mozgásszervi és érrendszeri betegségek gyógyítására javallott. A fürdő környékét felépítő krétakori homokkövek bomlásából származó agyagos hegylábi törmelékben ritka, csak aktív vulkáni vidékekre jellemző szulfát ásványok képződtek. Nevezetesebb az eddig csak a kamcsatkai Uzon vulkán kalderájában leírt uzonit, valamint anakranit, pararealgár és auripigment ásvány.

    A borvízforrások által felhalmozott vasércet a korábbi évszázadokban bányászták. Ezt bizonyítják a „vasszarnak” nevezett salakmaradványok és a Vasláb helynév. A vulkáni gázakból Kápolnamező térségében kicsapódott ként is kitermelték a középkor folyamán.

    Fürdés és mofettázás után továbbindulunk a Nádasfürdő irányában. A Tusnád-patak mély völgyén átvágva Kisharam peremét és az egykori kőbányát, Kőballangot érintjük, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Alcsíki-medencére és a Dél-Hargita, valamint a Csíki-havasok vonulatára. A Kisharam és Nagyharam közötti völgy nyugati részén fekszik a négy hektár kiterjedésű Nádas botanikai-geológiai természetvédelmi terület. A központi részén tizenegy méter vastag borvizes tőzegtelep jégkorszaki maradványnövényeket – törpe kecskerágó, szibériai hamuvirág, törpefűz stb. – rejteget. A lápban nagyhozamú nátrium-magnézium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid típusú szénsavas ásványvízforrások törnek fel, amelyeknek napi hozama meghaladja a kétmillió litert. A forrásokból nagy mennyiségű mésztufa és limonit csapódik ki. A korábban felhalmozódott mésztufából meszet égettek.

    A láp központi területén működött Tusnádfürdő néven egy kis népi fürdő. A tusnádi Olt-szorosban 1842-ben fejlődésnek indult mai Tusnádfürdő miatt Nádasfürdő elvesztette jelentőségét, csak a környék lakói használták. 2002-ben a Fürdőépítő Kaláka keretében felújították, de napjainkra ismét romos állapotba került a környék egyik legszebb fekvésű népi fürdője.

    A Csomád-hegység egyik legszebb vulkáni kúpja előtt elhaladva felkapaszkodunk a Nádasorra nevű hegylábra, ahonnan megcsodálhatjuk az Alcsíki-medencét lezáró Nagyjáhoros (Piricske) tömbjét. Az Olt jobb partján emelkedő vulkáni építmény meredek lejtői bámulatba ejtik a természetjárót. Vargyaskarélyán keresztezzük a Várútját, amely az előttünk emelkedő csonka kúp alakú Vártetőn lévő várhoz vezet. A tusnádi Olt-szoros fölött emelkedő magaslaton Erdély egyik legnagyobb, több mint hat hektár kiterjedésű vaskori és kora középkori vára áll, ahol a székely ABC betűivel kőbe vésett ligatúrák láthatók.

    Vártető nyugati lejtőin, Tusnádfürdő északi bejáratánál fakadnak a Felső-Tiszás-patak langyos, 20–23 Celsius fok hőmérsékletű nátrium-kalcium-klorid-hidrogénkarbonát típusú borvízforrásai. A lejtőn lefolyó vizekből kicsapódó nagy mennyiségű limonit színe után a helyiek veresvízként is emlegetik a zuhatagot. A Tiszás nevet a borvizek által lerakott meszes talajt kedvelő, itt tenyésző tiszafától kapta. Deszkakeretbe foglalt forrásait fürdésre használják. „Nagy szénsavtartalma és magas hőmérséklete miatt javallható mindazoknak, akik szénsavas kúrára szorulnak” – írta dr. Ábrahám Ambrus professzor, aki gyermekkorában itt árulta az epret az erre sétáló fürdővendégeknek.

    Gyalogtúránk végén elfáradt lábainkat megvontathatjuk a langyos borvízben. Utunk további része a táborig Tusnádfürdő sétányain vezet végig.

    Jánosi Csaba, CSTTE

    Image title

    Image title

    Image title


    Image title

    Image title

    Image title

  11. SÓLYOMKŐ ÉS TORONYKÖVEK gyalogtúra
    ×

    SÓLYOMKŐ ÉS TORONYKÖVEK gyalogtúra

    Túravezetők: Kozmán Zsolt , Kocsis György

    Útvonal: Tábor – Sólyomkő (oda-vissza) – Toronykövek (oda-vissza) – Tábor

    Minősítés: könnyebb közepes túra

    Menetidő: Menetidő: 5-6 óra

    Távolság: 9 km gyalog

    Szintkülönbség: emelkedő 350 m, ereszkedő 350 m

    Jellemzés: Kaptatós utak, egyedi kilátás Tusnádfürdőre. A kövekhez kimenni szédülésmentesség szükséges. Ivóvízet a táborból!

    Túra ára: 0 lej

    A túra leírása:

    A tábortól a Hollók patakáig rövid emelkedővel indul az út, majd a piros háromszög jelzi az irányt a Sólyomkőre. Az erdei úton áthaladva a jelzés a Hollók pataka mellett tizennyolc szerpentinen vezet végig a meredek oldalon. Mintegy 45 percnyi kapaszkodó után egy kisebb szikla mögé érkezünk, amely a Sólyomkő déli részén található. Jobb irányba haladva tovább egy meredek lejtőn haladunk, ahol egy megállóhoz érkezünk. Innen rövid sétát téve északi irányba, megérkezünk a Sólyomkő kilátóhoz, ahol fakereszt is található. Innen belátható a város, az Olt folyó völgye és a Csomád-hegység.

    A Sólyomkő természetvédelmi terület, amely teljes egészében a vulkanikus hegység déli részéhez tartozik, és a Piliske vulkáni kúp keleti részének alján fekszik (824 m), torony alakú andezit kiemelkedések formájában, amelyek 50-60 méterrel a földfelszín fölé emelkednek. A rezervátum részét képezi egy hegyi tájnak, lombhullató és tűlevelű erdővel borított. Itt sok helyhez alkalmazkodott növény figyelhető meg, úgy mint a teleki hölgymál (Hieracium telekianum). Állatvilágából a vörös mókus, a nagy pele, az európai őz, a barnamedve, a macskabagoly és a kormosfejű cinege említhető.

    Rövid pihenő után visszaérkezünk a kiinduló ponthoz, a Hollók patakához. Innen a következő célpontunkhoz fogunk ellátogatni, a Toronykövekhez, amelyek valószínűleg egy időben keletkeztek az előbbivel, annyi különbséggel, hogy a Bánya-patak másik oldalán helyezkednek el, mintegy száz méternyivel fentebb.

    A Hollók patakától elindulunk észak felé egy erdei úton, amely szintvonalon megkerüli a bal oldalon található Sólyomkövet, áthalad a Bánya-patakon, és 2 km megtétele után az Ölyves-patak mentén (nincs jelzés) balra kikanyarodik a Toronykövek irányába. Enyhe emelkedők után vegyes erdőben érkezünk meg a Toronykövekhez (950 m), ahonnan megtekinthető az Olt völgye, Tusnádfürdő és a Csomád-hegység. A Toronykövek a Nagy-Piliske (1374 m) vulkáni hegytömb nyugati folytatása, egy lávafolyás vastagpados andezitből felépült piroklasztit.

    Innen újabb egyedi kilátással gazdagodunk, majd egy kis pihenőt követően visszaindulunk a táborba.

    Kovács János - Bölöni Sándor, Csíkszéki EKE


    Image title

    Image title

    Image title

    Image title

    Image title


  12. TÁBORI GYEREKTÚRÁK
    ×

    TÁBORI GYEREKTÚRÁK

    Túravezetők: Daday Zsuzsa , Farkas Emese

    Útvonal: A.Kilátó séta + Kalandpark (opcionális) - indulás 10 órakor
    B. Gyalog a Szent Anna-tóhoz a szerpentineken és vissza autóbusszal - indulás 9 órakor
    C. Sólyomkői panoráma és Malom csárdai szalonnasütés - indulás 9 órakor

    Minősítés: A, C – könnyű túrák, B – közep

    Menetidő: A: 3 -4 óra / B: 8 óra + buszozás / C: 2-3 óra + 2-3 szallonasütés

    Távolság: A: 5 km / B: 7,5 km / C: 6,5 km

    Szintkülönbség: A: 70m / B: 680m / C: 200m

    Jellemzés: gyerekeknek és szüleiknek/nagyszüleiknek kellemes időtöltés

    Túra ára: 0 lej

    A túra leírása:

    A. Kilátó séta + Kalandpark – 1. túranap 

    Távolság: 5 km, 70 m emelkedő, 70 m ereszkedő 

     Menetidő: 3-4 óra

    Tusnádfürdő, Erdély, ezen belül Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike, 1968-tól Románia legkisebb városa. Ezt a státuszt ásványvizeinek és gyógyfürdőinek köszönheti. A város 656 m tengerszint felett fekszik, a Szurdok, Vártető és Csomád zöldellő csúcsaival körülölelve. Ezen hely természeti szépségeibe szeretnénk bepillantást nyújtani táborlakóink számára, az Apor-bástya és a Ludmilla-kilátóhoz szervezett baba-, és gyerektúrák alkalmával. Az Apor-bástyához a tábortól indulunk, a főúton átkelve. Indulástól számítva kb. 20 perc múlva elérünk a Mikes és Apor forrásokhoz, ahol megtölthetjük vizes palackjainkat az Apor forrás friss borvizével. Ezután utunk eléri az erdő szélét, ahonnan a piros pont jelzés mentén széles erdei ösvényen haladva megérkezünk célunk első megállójához, az Apor-bástyához. Eddig 3 km-t tettünk meg. Itt megpihenünk és megcsodáljuk a Sólyomkő szikláit és az ezt körülölelő kisebb csúcsokat. A piros pont jelzést szem előtt tartva „egyszemélyes” ösvényen haladunk tovább a Ludmilla-kilátó irányába. Virágok szegélyezik a kis ösvényt, amely egy szép tisztásra visz, fürkésző szemeink felfedezik észak-kelet irányban a piros pont jelzést és továbbhaladunk madárcsiripelés kíséretében a Ludmilla-kilátó felé. Az Apor-bástya és a Ludmilla-kilátó közötti 1 km-es táv megtételéhez kb. fél órára van szükségünk . Ide megérkezve a kilátást részben eltakarják a már magasra nőtt fák, és sajnos a látványt rontja a két hatalmas antenna. A tisztáson elfogyaszthatjuk a maradék tízórainkat, fényképezünk, szemünket gyönyörködtethetjük az elénk táruló csúcsok, mint a Nagy Piliske látványában. Lassan ereszkedünk lefele az árnyékos erdei ösvényen, ahol kb. 20 perc után elérjük a Csukás szálloda felújított épületét és a várost átszelő főutat. Az össztáv 5 km, 70 m szintkülönbséggel, ami kényelmesen megtehető 4 óra alatt. Egy tábori pihenőt, egy ebédet követően, a Csukás tó partján lévő Kalandparkban lehet folytatni. A Kalandparkban a következők a díjszabások: 5-9 éves gyerekeknek 20 Ron, 10 év fölött és felnőtteknek 25 Ron. 

    B. Gyalog a Szent Anna-tóhoz a szerpentineken, autóbusszal vissza – 2. túranap 

    Távolság: gyalog 7,5 km, autóbusszal 24 km 

    Szintkülönbség: 680 m emelkedő, 280 m ereszkedő 

    Menetidő: 8 óra + buszozás 

    Minősítés: könnyebb közepes, látványos túra 

    Túra ára: 20 lej felnőtt, 10 lej gyermek, ingyen ölben (6 év alatt)

    Túraútvonal: Tusnádfürdő (tábor) - Komlós-árok - két Csomád közötti nyereg - Szent Anna menedékház és tó – busszal vissza a táborba 

     A tábortól gyalog indulunk a nem hosszú, de nagyobb szintkülönbségű túránkra. Az Apor és a Mikes borvízforrásoknál hagyjuk el Tusnádfürdő határát, ahol még feltölthetjük a kulacsainkat friss, hideg vízzel és a piros pont és kereszt jelzéseken indulunk a meredek kaptatónak. A tábori indulásunktól számítva kb. 2 km után a piros pont jelzés az Apor-bástya felé balra fordul, mi előre megyünk a piros kereszt jelzésen. Ezután megkezdjük a kb. 30 szerpentinből álló emelkedő utunkat, mely 2 km-en át tart. Lassan kapaszkodunk felfelé, időnként megállunk és kifújjuk magunkat. Kb. 2-3 óra alatt kiérünk a Nagy és Kis Csomád közötti nyeregbe. Itt csatlakozik a Vártetőről jövő kék sáv jelzés, és a találkozó pontnál található egy pihenőhely, ahol időt szakítunk a tájékoztató tábla elolvasására, valamint egy gyümölcs, vagy müzliszelet elfogyasztására is. Utunkat folytatva ezután ereszkedni kezdünk a Szent Anna menedékház felé. Előbb a széldöntés által tönkretett kilátó mögött megpillantjuk a Szent Anna-tavat, majd ereszkedve egy keveset, a Mohos tőzeglápot is, utána elérjük a menedékházat, ahol ismét tartunk egy rövid pihenőt. Ezután továbbmegyünk a kráterben az aszfaltúton. Beszagolunk a gázömlési lyukakba, a kilátónál letekintünk a Szent Anna-tóra. A kilátó után az erdőben folytatjuk utunkat a tóig. A tóparton elfogyaszthatjuk a szendvicseinket, ellenőrizzük a víz hőmérsékletét (nyáron is hűvös!), játszunk egy keveset, meghallgatjuk a Szent Anna-tó legendáját és visszakapaszkodunk a kráter peremére, ahol már az autóbusz vár ránk és leszállít a táborba. A túra becsült ideje kb. 8 óra. Indulás 9 órakor. Visszatérés du. 16-17 h körül. A túrabakancs használata kötelező! 14 éven aluli gyerekek szülő (nagyszülő) felügyelete mellett vehetnek részt a túrán. 

    C. Sólyomkői panoráma és Malom csárdai szalonnasütés – 3. túranap 

    Távolság: 2,5 + 4 km, 200 m emelkedő, 200 m ereszkedő 

    Menetidő: 2-3 óra + 2-3 óra szalonnasütés 

    Következő túránk a Sólyomkőhöz kalauzolja kedves táborlakóinkat. Túránkat a tábornál kezdjük. Fakitermelő úton haladva, pár perc alatt elérjük a kaput, amelyen átlépve a Sólyomkő Természetvédelmi Területre érkezünk. Egy hasznos és érdekes tudnivalókkal ellátott TÁBLA elégíti ki kíváncsiságunkat a természetvédelmi területen fellelhető állat-, és növényvilágról. Az első 100 méteren meredek kapaszkodón (a piros háromszög jelzést követve), lassan haladva felérünk az ösvényre. Kellemes szerpentineken folytatjuk utunkat. Kis pihenőkkel megfűszerezve egy óra múlva megérkezünk ahhoz a sziklához, amely szép kilátást nyújt a hegy lábánál elterülő fürdőhelyiségre. Kirajzolódik a Csukás-tó, körülvéve a Szurdok, Vártető, Komlós-tető, Taca-tető, mintegy menedéket nyújtva a lábainál fekvő városkára. Betelve a csodálatos látvánnyal elindulunk a Sólyómkő felé, amely nemsokára elénk tárul, és kényelmesen hozzálátunk ebédünk elfogyasztásához, legeltetve szemeinket a fürdőhelyet körülölelő zöldellő hegyek pazar látványában. Pihenésünket követően elindulunk lefele ugyanazon az útvonalon, melyen felértünk. Akinek még kedve, és erőnléte van rá, az a Malom-csárdánál egy kis szalonnasütéssel méltóképpen zárhatja a napot. Ennek a túrának a paraméterei következők: távolság kb. 6,5 km (a tábor-Sólyomkő-tábor 2,5 km, és a tábor-Malom-csárda-tábor 2x2 km); szintkülönbség 200 m; idő kb. 4 óra és még 2-3 óra a szalonnasütési idő . Indulás 9 órakor. 

    Daday Zsuzsa, Farkas Emese – Csíkszéki EKE

    Csomád közti nyereg

    Szent Anna-tó

    Apor bástya


  13. „BUCSECS: 2500 méter fölé” magashegyi sziklatúra
    ×

    „BUCSECS: 2500 méter fölé” magashegyi sziklatúra

    Túravezető: Tőke Dénes

    Útvonal: Bușteni(Gura Diham mh.) – Molnár-völgy /Valea Morarului (jelzetlen) – Omu-csúcs – Szarvas-völgy – Bușteni

    Minősítés: nehéz, hosszú magashegyi túra

    Menetidő: 11-12 óra + 4 óra autóbusszal

    Távolság: 20 km gyalog, 200 km autóbusszal (Tábor – Bușteni, oda-vissza)

    Szintkülönbség: emelkedő 1720 m, ereszkedő 1720 m (GPS)

    Jellemzés: jó fizikai erőnlét és szédülésmentesség szükséges, helyenként kézimunkás szakaszokkal, korai indulással. A napi vízszükségletét, minimum 2 l vízet, mindenki hozza magával a táborból. A napsütés ellen fontos a megfelelő védekezés, kalap viselete! * a túra CSÜTÖRTÖKÖN SZÜNETEL !

    Túra ára: 50 lej

    A túra leírása:



    A Csíkszéki EKE által szervezendő 2015-ös vándortábor túrakínálatában egy nem mindennapi túra is szerepel a Bucsecs-hegységbe.

    A túra a hangsúlyozottan nehéz magashegyi sziklatúrák kategóriájába sorolandó, ezért csak kiváló erőnléttel rendelkező, magashegyi, kézhasználatos sziklatúrákban jártas túrázóknak ajánlott.

    A táborhelyről autóbusszal utazunk két és fél órán keresztül Bustényba. A Diham-völgyön 3 km után az autóbuszunkat hátrahagyva a Szarvas-völgy irányába rátérünk a sárga sáv jelzésre, és ezt követjük meredek erdős hegyoldalon kapaszkodva egészen a Costila, majd a Szarvas-völgy tisztásokig. Körülbelül egy óra, egy óra 20 perc múlva csatlakozunk rá a piros háromszög jelzésre, amelyik a Bucsecs-hegytömbjének lábánál kanyarog dél-észak irányba. Ezt követjük egészen a Morarul-völgy bejáratáig. Innen utunk a Bucsecs-hegység vitathatatlanul legimpozánsabb, legszebb sziklavölgyén halad felfele, a jelzetlen, csak ritkán vagy alig járt hegyi ösvényen. A Morarul-sziklavölgy két hegygerinc közé ékelődik, balról(felfele) a Morar(Molnár)-hegygerinc, amit a sokak által ismert látványos sziklatornyok csipkéznek, jobbra a Bucsoiul Mic(Kis-Buksoj) leszakadó sziklafalai, amelynek gerincén húzódott a Monarchia határa. Igazi vad alpesi világ vesz körül, miközben a völgy meredek sziklatömbjein mászva haladunk az óhajtott magaslatok felé. A panoráma igazi szépsége akkor mutatkozik meg igazán, amikor felérkezünk a völgyzáró katlan szelídebb alpesi legelőire.

    Utunk itt balra fordul, és sziklalépcsők sorozatát megmászva érkezünk fel a Bucsoi-nyereg alá, ahonnan már szelídebb füves lejtők vezetnek a Nagy-Bucsoi csúcsot az Omul csúccsal összekötő nyeregbe, amely fölött találkozik a Kis és a Nagy-Buksoj gerince, ahol még megtalálható egy köbe vésett régi határjel a MOR 183/3, amely időközben turista jelzéssé vált. A nyeregből kiérve az Emberfő-gerincére a csúcs előtt kb. 300 méterre még a figyelmes szem felfedezheti a 183/a határ halom felrobbantott maradványait. A 183/b határhalmot az Omu csúcsszikla helyettesítette, ahonnan már nem követjük a régi határt a Batrina irányába, hanem betérünk az ország legmagasabban fekvő menedékházába. Ezzel elértünk a nem titkolt célunkat a Bucsecs hegység legmagasabb csúcsát, az Omult (az Emberfő csúcsot) 2505 m-en.

    Innen széttekintve, a környező hegységek panorámája tárul elénk, amelyet a túravezetőnk fog bemutatni. Egy megérdemelt pihenő és ebéd után utunk innen már lefele fog vezetni a hegyről. A sárga sáv jelzésen indulunk le a Szarvas-völgy sziklás mélységeinek irányába. Viszonylag kényelmes, jól kitaposott ösvényen kanyarogva érkezünk a Costila-tisztásra, ahonnan már a feljövetelkor megismert útszakaszon ereszkedünk a völgybe, hogy az Omul csúcsról 4,5-5 órás út után visszaérkezzünk a ránk várakozó autóbuszhoz.

     

    Tőke Dénes, Csíkszéki EKE

    Image title

    Image title

    Image title


    További képek

  14. SZEKERES túra
    ×

    SZEKERES túra

    Túravezető: Ilyés Erzsébet

    Útvonal: Újtusnád – az Olt mentén Verebesig (templom) – Lázárfalva (Nyírfürdő) – Tusnádi borvízmúzeum

    Minősítés: könnyű túra

    Menetidő: 7-8 óra +1/2 óra autóbusszal

    Távolság: 17 km szekéren, 20 km autóbusszal (Tábor – Újtusnád és Tusnádfalu – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 100 m, ereszkedő 100 m

    Jellemzés: utunk végig nyílt terepen vezet, napsütés ellen szükséges a megfelelő védekezés. Egy kevés ivóvíz a kezdeti kilométerekre (a Tusnádfalusi Alszegi borvízig). Gyerekeknek (6-12év): félár =15 Lej

    Túra ára: 30 lej

    A túra leírása:



    A ló szeretetéről különösebben nem kell mesélni, úgy gondolom, hiszen a székelység történelmében mindig jelentős szerepe volt a lónak, mint az ember hűséges társa. A ló szeretete pedig kortól független, és éppen ezért hívunk meg benneteket egy könnyű, kellemes nap eltöltésére a karon ülő kisgyerekektől a szép kort megért turistatársakig, szekereken üldögélve megcsodálni a körülöttünk lévő táj szépségeit, épített örökségeinket ebben a szüntelenül rohanó világunkban.

    Szekeres túránkat egy 10 km-es autóbuszozás után Újtusnád falu központjából indítjuk. Újtusnád a Tusnádi szoros északi kijáratánál az Olt gyönyörű széles lankáján fekszik, Orbán Balázs leírása szerint Tusnádújfalu volt a neve.

    Községközpontja Nagytusnád, tulajdonképpen a leégett Nagytusnád Szeretszeg nevű falurészének lakói alapították 1822-ben, a leírások szerint 43 család.

    A faluból északra elindulva áthaladunk az  Alcsíki medence  Natura 2000 terület egy részén, ahol még olyan növény-, állatfajok és élőhelyek találhatóak, amelyek Európa más részein már ritkának számítanak vagy teljesen eltűntek. A Natura 2000 az Európai Unió által támogatott ökológiai hálózat, mely Európa természeti örökségeit hivatott megőrizni.

    Az  Alcsíki-medence Natura 2000 terület 2693 hektáron fekszik Hargita megye délkeleti részében, és a következő községeket, falvakat érinti: Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Tusnád, Verebes és Újtusnád. Amint látható mi a túránk alkalmával ez utóbbi részén haladunk át. A területet az Olt szeli ketté.

    Tudni kell, hogy ez a terület nem egy zárt rezervátum, ahol be lennének tiltva az emberi tevékenységek, hanem éppen ellenkezőleg találkozhatunk hagyományos és természetbarát gazdálkodási tevékenységek végzésével, lehetőséget teremtve egy tiszta és egészséges élethez, amelyet nyugodt lelkiismerettel továbbadhatunk gyermekeinknek, unokáinknak.

    Ez a vidék különösen gazdag ásványvizekben – „nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna” tudjuk meg a Székelyföld borvizei c. könyvből (Cs.T.T. Egyesület, Polgár-társ Alapítvány Csíkszereda 2009).

    Utunk során az első megállónk Tusnádfaluban lesz, ahol szekereinkkel az Alszegi borvízforrásnál állunk meg és finom, friss ásványvízzel olthatjuk szomjunkat, feltölthetjük vizes palackjainkat. Tovább haladva Csíkverebesre érkezünk. Verebes az Alcsíki-medence eldugott kis települése az Olt bal partján, a Verebes-patak mentén. A falu borvizekben rendkívül gazdag, egykor palackozóüzeme is volt. Rövidesen a 15-16. század fordulójáról való római katolikus templomhoz érkezünk, amelyet a barokk korban építettek át. Itt megemlékezünk a falu nagy szülöttjéről, Sándor Imre (Csíkverebes, 1893. augusztus 23. – Râmnicu Sărat, 1956. február 5.) római katolikus pap, gyulafehérvári nagyprépost, püspöki helynök, a római katolikus egyház mártírjáról, aki Râmnicu Sărat börtönében halt meg.

    A  templomlátogatás után visszaülünk a szekerekre és közel egy óra hosszat élvezhetjük az elénk táruló Alcsíki medence szépségeit, ezúttal észak-dél irányba haladva. Jobb oldalon a Dél Hargita csúcsai magasodnak, előttünk a Csomád hegyvonulatai látszanak, míg bal oldalon, a Csíki havasokon legeltethetjük szemeinket és a havasok lábainál elterülő falvak panorámáin.

    A gondosan megművelt szántóföldek mellett elhaladva szépen látszik a helyi emberek szorgalmas munkájának az eredménye, az emberi tevékenység és természet között fennálló harmónia.

    „- gyönyörű róna, melyet a nap helyenkint tündöklően világított meg, míg másutt, - talán hogy a fény fokozva legyen- felhők árnyaltak. A szép térnek széleit meg a havasokról letolakodott fenyvesek szegélyezik, talán azért, hogy ezek sötet keretben a határok aranysárga és élénken zöldellő koczkái még szemet gyönyörködtetőbb színpompában és színváltozatban tűnjenek fel.” (Orbán Balázs- A Székelyföld leírása)

    Megállás nélkül haladunk Lázárfalva irányába. Lázárfalva, Nagytusnádtól keletre, félreeső, zsákutcás település a Hi patak mentén. A XVIII. században Lázárfalván vezetett át a Torja-i út Felső-Háromszékre. Később a Nyerges tetőn keresztül megépült úttal megszűnt ez a szerepe.

    A település első írásos említése 1365-ből való. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította, majd a Béldi, a Petki és az Apor családokra szállt át, akik jobbágyokat telepítettek ide a földek megművelésére.

    A falu lakói híres kőfaragók voltak, amit számos kőkereszt, kőház, kapuláb igazol.

    Átszekerezve a falun mindezeket megcsodálhatjuk és akár le is fotózhatunk belőlük egy néhányat.

    Egyes adatok szerint Lázárfalva területén 48 ásványvízforrás található. Jánosi Csaba és Péter Éva által szerkesztett Székelyföld borvizei című kötet Lázárfalva területén több mint ötven, borvízforrást azonosít, így nem csoda, ha úgy tartják, hogy Lázárfalvának a „Mohostó alatti részén egymagában több borvízforrása van, mint az egész vidéknek."

    Terveink szerint mi Nyírfürdőt látogatjuk meg, ahol többek között elfogyasztjuk a magunkkal hozott elemózsiánkat, és újratöltjük vizes palackjainkat friss borvízzel.

    Nyírfürdő Lázárfalva egyik legfontosabb nevezetessége a falu délkeleti részén.

    Borvízforrása, fürdőhelye és büdösgödre ősidők óta ismert gyógyító hatásairól.

    A XVII. századtól találunk említést a középkorban is híres fortyogófürdőről, amelynek első vegyelemzésére 1818-ban került sor. Víztípusa kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A fürdő vizét nemcsak helyben, hanem elszállítva a helybéliek napjainkban is reumatikus és keringési megbetegedésekre használják csebrekben felmelegítve, kádas fürdőnek. A fürdőmedence mellett kénes borvízforrás bugyog, ahol erős széndioxid és kénhidrogén gázkeverék tör föl a föld mélyéből, ez a Bödös-gödör más néven mofetta, amely szárazgázfürdőként mozgásszervi betegségek gyógyítására jó. Isten segedelmével 2001-től e hely újjászületett a Székelyföldi Fürdőépítő Kalákák  alkalmával.

    Miután kipihentük napi fáradalmainkat e festői környezetben, visszaülünk a szekereinkre és elindulunk Tusnád falu irányába, ami körülbelül ugyancsak egy órát vesz fel. Ott elbúcsúzunk a szekeresektől és lovaiktól, majd ezt követően meglátogatjuk a 2005-ben létesült Borvízmúzeumot, amely a Cs.T.T.E, a Polgár Társ és Ars Topia Alapítványok összefogásával, a Csíki Székely Múzeum, a Csernátoni Haszmann Múzeum, és a Magyar Állami Földtani Intézet közreműködésével jött létre.

    A kis jurtaszerű épületben, 2005. április 22-én felavatott múzeum felhívja a figyelmet a székelyföldön található borvizek értékeire, kutatóira és az erre épülő ivó- és fürdőkultúra történetére. Szinte mindenki megáll itt a kútnál vizet venni, aki erre jár, legyen az vendég, turista, vagy az itt lakó.

    Kirándulásunkat autóbuszon folytatjuk Tusnádfürdő – Tábor végállomással, ahol a nap hátralévő részében még kedvünk szerint csatlakozhatunk a tábor területén szervezett tevékenységekhez.

     

                Ilyés Erzsébet, Csíkszéki EKE

    Image title

    Image title

    Image title

    Image title

    További képek

  15. MOUNTAINBIKE kerékpáros túra a Szent Anna tóhoz (SZERDA)
    ×

    MOUNTAINBIKE kerékpáros túra a Szent Anna tóhoz (SZERDA)

    Útvonal: Tusnádfürdő – Vargyas-patak – Nagy Haram oldala – Mohos (piros pont) – Tó-bérce–
    Szent Anna-tó – Mohos – Vargyas-patak (sárga háromszög) – Tusnádfürdő

    Minősítés: közepesen nehéz kerékpáros túra

    Menetidő: 5-7 óra

    Távolság: 29 km, ebből csak 6 km aszfalt, a többi erdei, mezei út, valamint terep

    Szintkülönbség: emelkedő 850 m, ereszkedő 850 m

    Jellemzés: jó állapotú, teleszkopós terepbicikli és megfelelő erőnlét szükséges. A napi vízszükségletetünket vigyük magunkkal a táborból! Kötelező felszerelés: kerékpáros sisak, kesztyű, esetleg fürdőruha

    Túra ára: 0 lej

    A túra leírása:



    Felvezetőként a vándortábor biciklis túráihoz, a keményebb-sportosabb magnak egy Szent Anna-tóban megmártózó túrára gondoltunk, mindjárt az első napra. 

    A kezdeti kilométereken közösen tekerünk a 16-os túratársakkal, majd a Nagy-Haram oldalában egy szintgörbével és egy fokozattal feljebb kapcsolva folytatjuk utunkat. Előbb megkerüljük a Nagy-Haramot, majd elérve a balról becsatlakozó piros pont jelzést, amely Nádasfürdő irányából kapaszkodik fel, azon folytatjuk utunkat a Fenyőponk érintésével egész a Mohosig. Idáig 12 kilométert és 550 m szintet tettünk meg erőnléttől függően mintegy másfél- két óra alatt. 

     A Mohos természetvédelmi terület határán karikázunk egészen a Szent Anna tó nyergéig. Ott lehet egy kicsit frissíteni, majd irány a Tóbérce, ahonnan pazar kilátásban lesz részünk a Bodoki-havasokra, valamint az egész Kárpát kanyarulat hegyeiben gyönyörködve elfogyasztjuk magunkkal hozott ebédünket, túránk legmagasabb pontján, 1125 m-en, 15 kilométer megtétele után, félórányira a Mohostól.
    Innen a terepbiciklisek kedvenc szakasza következik, hisz legurulunk egész a tó szintjéig, szép, változatos terepviszonyok közepette, árnyas helyeken, előbb erdőszélen, majd egy felhagyott szép erdei úton. A Szent Anna kápolnától nem messze érjük el a tavat. Itt egy kis lazítás következik.
    Karikatúránkat a tó kerülésével folyatjuk, egész a csónakázóig, onnan felkapaszkodunk az aszfaltcsíkot követve a kilátópontig, ahonnan egy utolsó pillantást vethetünk még a tájra. 
    E kis szusszanást követően újult erővel tekerjük ki a maradék szerpentineket a tó nyergéig, ahol ha nem akarunk a zsibárusok prédájává válni, gyorsan tovább gurulunk a Mohos irányába, ezúttal meglátogatva annak nevezetességeit. Eddig 19 kilométert tettünk meg.
    A továbbiakban a sárga háromszög turistajelzést követve még kikapaszkodjuk a maradék százméternyi szintet a „napi menüből” a Mohos csúcsa alatt, majd egy eléggé kemény terepen való ereszkedés következik, ahol jó lesz figyelnünk egymásra és megfelelő távolságot tartanunk ereszkedés közben. A Vargyas völgyi kitermelő utat elérve végre kilazíthatunk, hamarosan pedig visszaérünk a reggeli kiágazásunk helyszínére. Idáig az út a Mohostól körülbelül 1 órát vesz igénybe. 
    Innen már a járt utat követve a hátralévő 5 kilométeren bédergetünk előbb a műútig, onnan pedig begurulunk a Táborba, ügyelve, hogy Tusnádfürdő bejáratánál nehogy radarba fussunk :)



    Írta: Bölöni Sándor
    Kassay János, Csíkszéki EKE

    Image title


    További képek

  16. HONISMERETI I. – BEMELEGÍTŐ kerékpáros túra (SZERDA)
    ×

    HONISMERETI I. – BEMELEGÍTŐ kerékpáros túra (SZERDA)

    Túravezető: Bölöni Sándor

    Útvonal: Tusnádfürdő –Vargyas-patak – Eregető (Nagy-Haram alja) – Nádas orra – Nádas-fürdő - Kis-Haram alja - Lázárfalva (Nyír-fürdő)– Tusnád (borvízmúzeum) – Verebes (templom és fürdő ) - Tusnádfürdő

    Minősítés: közepes nehézségű kerékpáros túra

    Menetidő: 4-6 óra

    Távolság: 34 km, fele-fele arányban aszfalt és mezei út

    Szintkülönbség: emelkedő 450 m, ereszkedő 450 m

    Jellemzés: fürdőzős és borvíz kóstolgató, változatos terepen vezető túra. Kötelező felszerelés a kerékpáros sisak, fürdőruha, “sárga lajbi”, bögre/kulacs, Egy kevés ivóvíz a kezdeti kilométerekre (a Nádasfürdőig), 2 lej a zsebbe Borvízmúzeum beugróra.

    Túra ára: 0 lej

    A túra leírása:



    Felvezetőként a sportosabb bicajosokhoz társulnánk a kezdeti kilométereken a Vargyas pataki erdei út első szerpentinjéig (4,5km), ahonnan mi tovább a Nagy-Haram aljában folytatnánk utunkat. Itt az Eregető nevű részen kitárul előttünk az alcsíki medence, balról a Hargita, jobbról pedig a Csíki-Havasok ölelésében. Egy esztenát jobb oldalt magunk mögött hagyva rövidesen elérjük a Nádas-orrát. Innen homokos talajú, zegzugos krumpliföldek között ereszkedünk be Tófenékbe, majd rövidesen megérkezünk első állomásunkhoz, Nádasfürdőhöz, a hajdani Tusnádfürdőhöz . Ezen régi népi fürdő felújítását  2012 augusztusában  a CsTTE-s barátaink nemcsak megálmodták, hanem közösségi összefogásban, kalákát szervezve ki is vitelezték.  A fürdő mára eléggé elhanyagolt állapotba került, faépítményei elkorhadtak, viszont körbejárhatjuk és szomjunk olthatjuk a fürdő területén fakadó nagyon finom borvízforrásokból, a Nádasi- és a Pallók borvízéből. Idáig 8 kilométert tettünk meg.

    Innen tovább folytatjuk utunkat a szomszéd fürdőhöz, a mintegy 6 kilométerre található lázárfalvi Nyírfürdőhöz, a középkorból híres Fortyogó-fürdőhöz. Ezen fürdő is szintén a CSTTE kezdeményezésére lett felújítva, éspedig az első székelyföldi fürdőépítő kaláka keretében, még 2001 nyarán. 

    De, még amíg a falu felső felében, a Borvíztető alatt található fürdőig felérnénk, az archaikus hangulatú kis falucskán egy élmény lesz végigkarikáznunk.

    A fürdőnél pedig fent pazar kilátásban lesz részünk miközben elfogyasztjuk drótszamarunk hátán hozott ebédünket. Közben leáztathatjuk lábainkról eddigi utunk porát, de akár meg is merítkezhetnek a bátrabbak, amely után pár perc alatt a szomszédos mofettában vissza is lehet melegedni. Kóstolgatjuk az itteni borvizeket, hisz Lázárfalva területén valamikor 48 borvízforrást vettek lajstromba, amiből ide is jut vagy három. 

    Lázárfalváról a feljavítás alatt álló községi úton begurulunk Tusnádra. Azon a Szeretszeg nevű részén érünk be a faluba, amely 1822-es tűzvészkor égett le, és a túlélő családok alapították meg aztán Újtusnádot az Olt túloldalán. 

    Visszaérve a DN12 jelű főútra, megkóstoljuk a Bagoly forrás vízét és beugrunk a mellette lévő Borvíz múzeumot megtekinteni, amelyet immáron nem mondunk újat, ha eláruljuk, hogy szintén a CSTTE-s társaink álmodtak meg és oroszlánrészt vállaltak a kivitelezésben, hogy 2005-ben, a Földnapja tiszteletére felavathassák. Idáig 18,5 kilométert tettünk meg a Táborból.

    Hogy ne induljunk haza egy újabb fürdőzés nélkül, még teszünk egy kitérőt megtekintendő a Verebesi templomot, valamint annak 2012-ben elkészített fürdőjét. Itt egy nagy medencében aztán megadhatjuk a módját a hűsölésnek, még kiépített napozóval kis leszünk kényeztetve. Idáig mintegy 23 km-et tettünk meg.

    Mikor már a hazaút mellett döntünk, időjárástól függően választhatunk az aszfalt vagy a kövezett mellékutak, földutak között a táborhelyünket való megközelítésben, avagy a kettő kombinációja mellett. Ennek függvényében egy mintegy 11 -13 km-es visszaút vár ránk. De bármelyiket is választanánk, már kora délutánra vissza is érünk a táborba, ahol a továbbiakban még meglehet fűszerezni a napot esetleg egy szalonnasütéssel,  vagy egy Oltmenti sétával, hódlátogatással.


    Bölöni Sándor, Csíkszéki EKE

    Nádasfürdőt elhagyva, háttérben a Nagy Haram


    További képek

  17. HONISMERETI II. – ÚZ-VÖLGYE és KÁSZONOK hegyi kerékpáros túra (PÉNTEK)
    ×

    HONISMERETI II. – ÚZ-VÖLGYE és KÁSZONOK hegyi kerékpáros túra (PÉNTEK)

    Túravezető: Kassay János

    Útvonal: Kászonaltíz – Kászonfeltíz - Kászon pataka - Margit pataka - Katorga éle - Csinód sarka -
    Aklos - Úz völgye telep: Haditemető és kápolna - Aklos - Fehér-víz nyaka - Margit pataka - Kászon
    pataka - Kászonaltíz

    Minősítés: nehéz, hosszú túra

    Menetidő: 9-10 óra

    Távolság: 64 km, ebből 4km aszfalt, a többi erdei út

    Szintkülönbség: emelkedő 1000 m, ereszkedő 1000 m

    Jellemzés: Jó állapotú teleszkópos hegyi bicikli és megfelelő erőnlét szükséges, ivóvizet csak a szoros alsó felében, a József főherceg kútjánál találunk Kötelező felszerelés a kerékpáros sisak, kesztyű, javítószett, esőköpeny, kulacs - ivóvizet a táborból tankolni. Túra ára: 25 lej + bicikli szállítás

    Túra ára: 25 lej

    A túra leírása:



    A cél az Úz-völgye, az Úz-völgyi hadi út és hadszíntér megtekintése. Indulás autóbusszal 7 órakor a Tusnádfürdői táborból, érkezés 8 órakor Kászonaltíz központjába, a Polgármesteri hivatal előtt lévő parkolóba. Innen indulás 8.30-kor Kászonfeltíz irányába, 2 km-t aszfalton ezt követően az új, nemrég kövezett makadám típusú úton haladunk a Katorgának nevezett hegy irányába észak- észak-nyugatnak tartva. Indulási magasság 700 méter, az elérendő legmagasabb pont 1050 méter. A terep az első 10 kilométerben viszonylag enyhén emelkedik, ezt követően 1 km hosszan szerpentineken érünk fel a Katorga élére, a fölöttünk lévő magaslat a Szőke ponkja (1049 m). Itt kifújjuk magunkat majd megkezdjük az ereszkedést az Úz patak völgyébe. 

    Az eddig megtett út, a haladástól függően 1,5-2 óra nagy kerülővel, de gyakorlatilag gyors ereszkedéssel érünk le a Csinódi fűrésztelep közelébe, onnan pedig visszafordulunk keletnek, itt már az Úz-patak völgyében haladó úton vagyunk. Tőlünk balra a Fióka orra-hegy, keletre a távolabb pedig a Nagy-Széled magaslik, előttünk pedig, az Aklos telep fölött a Csíki-havasok legmagasabb csúcs a Nagy-Saj, vagy Sajhavas óriáslik. Akloson rövid pihenőt tartunk, majd a patak mentén a Kis-tölgyesnek nevezett szoroson haladunk tovább az Úz völgye telep és tábor irányába. Innen a célig még 1 óra az út. Jobbról a Báska-hegy övezi utunkat, jobbról elérjük a Báska-patak torkolatát, innen az út enyhén észak-keletnek fordul, és félóra elteltével elérjük az Úz völgye telepet. Vízvételi lehetőség ezen a szakaszon van a József főherceg kútjából. 

    Utunk során mindenütt történelmi helyszíneket érintünk, kemény harcok folytak itt az első és a második világháborúban, rengeteg szovjet, magyar, német katona esett el. Az Úz-völgye telepnél kitágul a völgy (Tölgyes pusztája), a bejáratánál számos védművet figyelhetünk meg, ezek a Mátyás – király erődvonal szétlőtt és felrobbantott bunkerei, de láthatunk lövészárkokat, egyéb védelmi objektumokat is. Itt érdemes elidőzni egy félórát, ezeket bejárni és megtekinteni. Utunk vége a hadikápolna, a tábor résztvevői számára a szervezők kinyittatják, így belülről is megtekinthető lesz. A hadikápolna mellett lesz 1 óra pihenő, ebéd, beszélgetés a helyszínekről. Az eddig megtett idő 5- 5,5 óra a pihenéssel együtt. 

    Visszaindulás ugyanazon az úton Aklos-telepig (1 óra), innen délnek fordulunk és a Fejér – víz nyaka hágóra kapaszkodunk fel egy elég meredek és kevéssé járt úton. Félóra alatt érünk ki, itt kifújjuk magunkat majd hirtelen beereszkedünk abba a völgybe, amelyiken felfelé jöttünk. A hágó magassága körülbelül 950 méter, a gyors beereszkedés során visszaérünk a már ismert Katorga éle alá innen rövid pihenő után Kászonaltízig karikázunk, körülbelül egy félórát vesz fel a többnyire lefelé haladó útszakasz. Érkezés a kászonaltízi kocsma elé 18-19 óra között. 

    Kassay János, Csíkszéki EKE

    Image title


    További képek

  18. HONISMERETI III. – ALCSÍK kerékpáros túra (CSÜTÖRTÖK)
    ×

    HONISMERETI III. – ALCSÍK kerékpáros túra (CSÜTÖRTÖK)

    Útvonal: Csíkszentimre (kőkereszt, Henter-kúria, templom, Margit kápolna) – Csíkszentkirály (Bors-kapu, Borsáros) – Keskeny-domb /Mindszenti-hágó – Csíkszentgyörgy (székelykapu) – Csíkmenaság (templom, Adorján-kúria) – Csíkszentgyörgy (templom, park) – Csíkszentmárton (park) – Kozmás (templom) – Tusnád (borvízmúzeum, kőkereszt) –Tusnádfürdő

    Minősítés: közepes túra

    Menetidő: 8-9 óra + fél óra vonattal

    Távolság: 57 km, ebből 4 km földút, a többi aszfalt / 15 km vonattal (Tábor – Csíkszentimre)

    Szintkülönbség: emelkedő 590 m, ereszkedő 610 m (GPS)

    Jellemzés: megismerhetjük a történelem napos oldalát, ugyanis végig napon visz az utunk, de ne csüggedj biciklis barátom, mert emelkedni, ereszkedni fogunk a régi korok dombocskáin. Kulacsot az ívóvíznek!

    Túra ára: 10 lej

    A túra leírása:



    Napos, meleg túrára számíthatunk, ezért mindenkinek legyen megfelelő öltözete, és ha ivóvize nem is, de legalább kulacsa igen, mivel több borvízforrást is fogunk érinteni a nap folyamán, ahonnan lehet tölteni. Aki palackozott ásványvizet fogyaszt, az az út folyamán többször is vásárolhat.Túránkat a tábor kapujából indítjuk. Elsőként a vasútállomást célozzuk meg, mivel Csíkszentimréig, kerékpárostól, vonattal utazunk. Csíkszentimre dúskál különböző történelmi emlékekben. Ezek közül jó néhányat fogunk megtekinteni, különböző témakörökből: 18. századi faragott kőkereszt, nemesi kúria, középkori gótikus oltárszárnyak, illetve egyik legrégebbi csíki falképet, amely a falutól néhány száz méterre dél-nyugatra lévő Margit kápolnában található.Ezek után északabbra, Csíkszentkirályon keressük a régi korok nyomait. A Borsárosnál nem csak a hon történetét, hanem természeti értékeit is megismerhetjük. Elindulunk hegynek, balra az Andrássy család középkori kúriája, alattunk az új, uniós támogatással készült mezei út. Hogy miért is mászunk fel a hegyre? Először is a panorámáért, ami méltó jutalma minden turistának, másodszor, hogy, s ez, amit a bringások nagyon szeretnek, egy jó nagyot ereszkedünk Csíkszentgyörgyig a nemrégiben aszfaltozott kis „hágón”.Beérkeztünk a Fiság völgyébe, és ki nem hagyhatjuk a sok székelykapu közül éppen a legrégebbit. Folytatjuk utunkat Csíkmenaság fele, balra egy kápolna, jobbra egy híres festő szülőháza.Csíkmenaságon megtekintjük a messzi földön híres templomot, és az Adorján-kúria latin feliratos székelykapuját, majd irány Csíkszentgyörgy, közben ki nem hagyhatjuk az út mentén lévő kis borvízforrást. Megállunk a templomnál/parknál, egy keveset nézelődünk, tájékozódunk, majd következik a városiasodásnak induló, hajdani járásszékhely, Csíkszentmárton egy - két emléke, és természetesen Csíkszentgyörgyhöz hasonlóan hűsölhetünk a kis parkban.Innen kezdődik a túra egy kissé több figyelmet igénylő szakasza, hiszen az országúton (DN12) fogunk haladni egészen Tusnádfürdőig. A haladás mikéntjének szabályait majd a hűvös kis parkban tisztázzuk.Megállunk majd a barokkos csíkkozmási templomnál, majd haladunk tovább Tusnád fele, jobbra újabb borvíz, majd balra egy 18. századi kereszt. Tusnádfürdőig még egy kis emelkedő, de jutalomként egy szép hosszú ereszkedővel zárjuk túránkat „a tó partján”.

    Kosza Antal, Csíkszéki EKE


    Image title

    Kosza_A: Szentimrei Henter kúria

    Imecs István: Szent Margit kápolna

    Image title



  19. NYERGESTETŐ és KÁSZONI MEDENCE – buszos honismereti túra
    ×

    NYERGESTETŐ és KÁSZONI MEDENCE – buszos honismereti túra

    Túravezető: Zsigmond Enikő

    Útvonal: Tusnádfürdő – Újtusnád – Nagytusnád – Kozmás – Nyerges-tető – Nagykászon – Jakabfalva – Katrosa – Kászonújfalu – Nyerges-tető – Sószékfürdő (fakultatív) - Lázárfalvi Nyírfürdő - Kozmás – Tusnádfürdő (tábor).

    Minősítés: autóbuszos honismereti túra

    Menetidő: 8 - 9 óra

    Távolság: 85 km

    Jellemzés:

    Túra ára: 35 lej

    A túra leírása:

    A látogatókat a Dél-Hargita és a Csíki-havasok találkozásánál lévő térségbe, az Alcsíki-medencébe, a Csíki-havasok gerincére (Nyerges-tető), a Kászoni-medence körútjára, és a katrosai üdülőtelepre invitáljuk. 

    A vadregényes Tusnádfürdő kempingtelepéről, a táborból, az Olt és a Csukás-tó mellől indulunk. Első megállónk kb. 8 kilométerre Tusnádfürdőtől az újtusnádi borvíztöltő üzem. De addig a mesés környezettel megáldott falu díszleteit csodálhatjuk meg egészen közelről, mint a fürdőtelep csíki kijáratánál lévő Veresvíz-patak „gomba csurgóját”, a Vártetőt, az Olt teraszán futó országút keleti oldalán lévő Ponkokat, s velük együtt olyan földrajzi alakzatokat, mint a Kis- és a Nagy-Haram, valamint a Csíki-havasok gerince. Balról, alattunk az Alcsíki-medence zárul, és látjuk, amint az Olt kék szalagja eltűnik a Tusnádi-szoros torkában. Itt, a nyugati oldalon olyan vulkáni dómok alszanak, mint az Ölyves-tető a Bába laposával, vagy a Hargita gerincén sorakozó magasabb kupolák, a Jáhoros, a Mitács és a Kapu-hegy. A falu egész területe és környéke a borvizek eldorádója. Erre épült 1973–74-ben a tusnádi borvíztöltő üzem, a vasútállomás mellett. A látogatás 45 percet vesz igénybe. A falu egyébként 1822-ben keletkezett, amikor az anyaközség, Nagytusnád majdnem egészen porig égett és a károsultak egy része a külső birtokokon kezdett építkezni. 

    Nagytusnádon, a csíki pityóka őshazájában, az először 1567-ben jegyzett és Szent Ferenc oltalmába ajánlott faluban csak addig időzünk, amíg megtekintjük a 2005-ben létesült borvízmúzeumot, és megkóstoljuk a Baglyos borvíz isten adta pezsgőjét. Tíz perc múlva már a bronzkortól lakott, de hivatalosan csak 1332-ből dokumentált Kozmáson vagyunk, melynek XV. századi műemléktemploma gótikus és barokk ruhát visel. Itt rátérünk a Kézdivásárhely felé kiágazó 11/B megyei aszfaltútra, és felkapaszkodunk a fenyőerdőkkel körülvett 876 m magas Nyerges-tetőre. Az emlékhelyen kb. 30 percet időzünk. A hely a Csíki-havasok nyugati ágának gerincén van, érinti a kék csíkkal jelzett gerincösvény. 

     A Nyerges-tető sok győzelmet és még több vereséget megért történelmünk egyik legismertebb kegyeleti helye, ahol 1849. augusztus 1-jén Tuzson János honvédőrnagy alig 200 fős csapatával védte a „csíki Termophülét” mindhalálig, a Kászoni-medence felől beözönlő orosz–osztrák túlerővel szemben. Vesztüket árulás okozta. Az elpusztult 200 hős emlékére, a csata színhelyére kőobeliszket állított a kegyelet, amelyet minden évben kétszer, március 15-én és augusztus 1-jén az emlékezet virágkoszorúi borítanak el. Az emlékmű megrendelői a „Bucurestben élő székely honfiak és honleányok”, készítője Paulini János csíkzsögödi kőfaragó. A védők nagy részét a csata színhelyén temették el, szemben az emlékoszloppal, a dombtetőn. Négyszögű sírjukat ma már kopjafaerdő borítja. 

    Tovább lefelé szerpentinezünk, be a Kászoni-medencébe. Miközben elhaladunk a Sóskútfürdő előtt, amit visszafelé jövet látogatunk meg, egyre szebb arcát mutatja a zöld dombokkal megrakott Kászoni-medence. A Csíki-havasok legnagyobb eróziós felszínét a hegység kétágú gerince fogja közre, és választja el nemcsak az Alcsíki-medencétől, hanem az Úz völgyétől és a Nemere-hegység térségétől is. A zárt, és csak a Kászon folyó mentén délre nyitott „szegeletföld” különálló székely tájegység, sajátságos folklórral, viselettel, szokásokkal. A kászoni falusi házak szépségére, egyediségére Kós Károly is felfigyelt. A népi építészet remekeiből ma már egyre kevesebbet láthatunk a pirosra festett, téglából épült, kötött kapukkal együtt. Luxemburgi Zsigmond korától 1849-ig önálló adminisztrációs terület, Kászon szék. A medencében, a Csere-domb (801 m) körül, a 900-as évektől (Gázon horka népe) öt falu keletkezett. A legrégebbi Impér (1333), ma Nagykászon része, amelyhez hozzátartozik Kászonaltíz és Kászonfeltíz is. A három összenőtt falu központja Kászonaltíz. Innen igazgatják a különálló Kászonújfalut, amely nem is olyan „új”, hiszen első írásos említése, egy vásárlási szerződés 1477-ből származik. A községet a szintén különálló Jakabfalva egészíti ki. 

     A medence keleti részében eredő, és párhuzamosan lefutó patakok mentén bőséggel vannak jelen borvízforrások. A XIX. század második felében négy borvíztöltő manufaktúra és népi „feredő” tette híressé Kászont. Ezek a Fehérkői, a Répáti, a Jakabfalvi és a Veresszéki borvíztelepek, amelyeknek ma csak legendás múltjuk és finom forrásaik vannak meg, kihasználatlanul. Alapítójuk a kászoni nábob, Balási Simon József, akinek síremlékét a nagykászoni temetőben fotózhatjuk le.

    A medencébe érve legelőször Kászonújfalut érintjük. Impozáns műemléktemplomát 1792-ben fejezik be a régi fatemplom helyén. 1826-ban általános javítást végeznek rajta, az 1802-es földrengés pusztításait hozva helyre. A templom előtt elhaladva a medence körútját használjuk Nagykászon felé, letérve a kézdivásárhelyi útról. A következő hat kilométeren teljes egészében kibontakozik előttünk a Kászoni-medence, köröskörül a pompás hegykoszorúval, amelynek csíki oldalát az alacsony Nyerges – Pap hegye (1165 m) – Botsarka (1192 m) vonulat képezi. Ettől a nyugati sarokponttól a hegygerinc a mögötte lévő Úz völgyét követve, nyugat–keleti irányt vesz fel, a Káposztás-havasban (1456 m) csúcsosodva ki. Ez a keleti sarokpontja a nagy, „kétágú villának”, mely hirtelen délnek kanyarodik, majd egyenes vonalban haladva az Esztelnek fölötti Gombás-bércben ér véget. Legmagasabb pontja a Répát-tető (1292 m). Vízhálózatának gyűjtőcsatornája a keleti hegykoszorúhoz közelebb lévő Kászon folyócska, a háromszéki Feketeügy mellékvize. Beléje torkollik a patkó alakú hegykeretről lefutó minden patak. 

    A medence közepén kiemelkedő Egyházhágó dombjáról (719 m) messzire látszik a Kászonaltíz fölött őrködő „Nagytemplom”. Emiatt jöttünk idáig, mert ezt az alapjaiban Nagy Lajos korából származó remekművet látnunk kell. Erről a román stílusú első templomról szól az 1333-as pápai összeírás is, amikor még ezen kívül más nem létezett a medencében. E kor egyetlen, néma tanúja egy szépen faragott, karcsú, puha andezitből készült keresztelőmedence. Aztán jött a XV. századi méltóságteljes, egekbe emelő gótika, amely a Magyar királyság eme hegyektől elzárt zugába is eljutott, és újrateremtette a megkopott, szűkké vált régit, soha nem látott pompával és szépséggel ékesítve a második templomot. Mestergerendáján az 1487-es évszámot örökítették meg. 450 év után a templom újabb bővítésen esett át. 1936–1942 között hajóját lebontották, kiszélesítették, újjáépítették, csak a szentélyt és a harangtornyot hagyva meg eredeti gótikus formában. Márton Áron püspök szentelte újra 1943-ban, Krisztus Király tiszteletére. A templom értékes emléke a szentély falán lévő 2,52 m magas, gótikus szentségtartó, a legnagyobb, amit ez idáig a történelmi Magyarország területén felfedeztek. A szentély mennyezete és a diadalív csúcsíves, a hajó boltozata már barokk. A templomajtók kőkeretei eredeti, XV. századiak. Tornyát 1770-ben erősítették meg, mondhatni újjáépítették. Az ősi, gótikus szentély falai freskókat rejtenek. Egy 1466-os bekarcolt évszám mellett három rovásírásos betű is látható. A templom átalakításakor az oltár előtti padlózat alól Andrási Miklós, a falu hajdani papjának múmiája került elő, 1732-ben halt meg. Hogy megvédjék, újratemették a templomkertben, Balási S. József síremléke mellé. A kászoni temető valódi kincsesbánya. Különleges, 4 m magas „borított” sírkeresztjei páratlanok a Kárpát-medencében, s talán a világon is. Rajtuk kívül festett, helyüket mindinkább a tartós, mozaik vagy kő síremlékek veszik át. Kászonimpéren a késő barokk stílusú Balási kúriát fotózzuk és látogatjuk meg. 1833-ban építteti III. Balási József. Az utolsó, Kanadában élt tulajdonos, VII. Balási József 2004-ben a katolikus egyházra hagyományozta. Jelenleg Böjte atya egyik gyerekotthona működik benne. Ugyancsak Impéren, a falu déli végénél látható a Bornemissza-kápolna, amit a XVIII. században a kászoni gyökerekkel rendelkező, de háromszor is nevet váltó Csutak – Kászoni – Bornemissza bárók építtettek. A külföldön élő örökösök ma is támogatják a falut. 

    A négy kilométerrel távolabbi Jakabfalván áthaladva csak a szép, öreg székelyházakat vesszük szemügyre, mivel a falu keleti határában, az 5-6 km távolságra lévő hajdani Kászon Gyöngye (Salutaris) és Versszéki borvíztelepeket az oda vezető erdei utakon autóbusszal megközelíteni nem lehet. A Kászon Gyöngye töltőde kisebb-nagyobb szünetekkel 1850-től 1990-ig működött. A Veresszéki borvíztelep magánkézen van, nem látogatható. A területén lévő, Kós Károly által tervezett Fogolyán féle szanatórium épületét felújították. Jakabfalva barokk stílusú műemléktemploma a falu keleti részében van, 1783-ban épült, titulusa a Szentlélek. 

    A falut elhagyva, két km után utunk becsatlakozik a 11/B főútba, amely a Kászon vizét követve 5 kilométeren át barátságos, békés tájon kanyarog a megyehatár felé. A környező hegykeret dombokká szelídül, a fenyőerdőket felváltják a bükkösök. A terület nem csak a középkorban volt vadász paradicsom, most is az. A Kászon lapos mejjékén kaszálók, juhnyájak sorakoznak, majd feltűnik egy tágas kempingtelep. Nemsokára utunk végcéljához, Katrosára érkezünk. Ekkor már ideje birtokba venni Bethlen Gábor fejedelem hajdani vadászházát, amelyben most csárda működik. Itt ki-ki tetszés szerint fogyaszthat. A pihenőidő alatt fel lehet sétálni a Katrosa-patak mentén a kacér víkendtelepre. A csárdával szemben, a Kászon hídja mellett áll Miholcsa József, Marossárpatakon élő, „magyarul faragó szobrász” nyaralója. Udvarán fából faragott szobrokat, ősvallásunk szimbólumaival díszített faragványait csodálhatjuk meg. 

    A pihenő után hazafelé indulunk, most már végig a 11/B úton. Áthaladunk Kászonújfalun,anélkül, hogy a tönkrement Sóskút-fürdőnél megállanánk, ahol a 2004 -es fürdőépítő kaláka nyomai eltűnőben vannak. De ettől függetlenül kitűnő piknikező - sátorozó hely, szép környezetben. Majd búcsút intve a Kászoni-medencének és a Nyerges-tetőnek, leszállunk az Alcsíki-medencébe. 

    A következő látnivaló megtekintése opcionális, a rendelkezésünkre álló időtől függ. Ez a kozmási Sószék-fürdő. Autóbuszunk rátér a jobbra vezető, 500 m-es, jó minőségű, köves útra, amely a barátságos fürdőcskéhez vezet, ahol a legérdekesebb látnivaló a fűzfa kápolna, vagy a "druida szentély". A 2003-as fürdőépítő kaláka alkalmával született újjá, egy enyhén sós forrás és egy borvizes mocsár területén. 

    Utunk utolsó látnivalója következik, miközben letérünk a megye egyik legszebb, archaikus hangulatú falujába, ahol megismerkedünk Lázárfalva hírességével, az erős mofettával rendelkező Nyír-fürdővel. A 2001-es fürdőépítő kaláka színhelyéről visszatérünk a táborba, Tusnádfürdőre.

    .

    Zsigmond Enikő, geológus, CSTTE

    Balási kúria

    katrosai csárda

    Nyerges-tető

    Sószék-fürdő

    Nyír-fürdő

    Tusnád -borvízmúzeum


    a képeket a szerző készítette

  20. CSÍKMENASÁG – buszos honismereti túra
    ×

    CSÍKMENASÁG – buszos honismereti túra

    Túravezető: Kovács Levente

    Útvonal: Tusnádfürdő – Csíkszentmárton (templom) – Csíkbánkfalva – Csíkmenaság (templom, néprajzi múzeum) – Csíkszentkirály (Borsáros tőzegláp) – Csíkszentimre (Henter kúria, Szent Margit kápolna) – Tusnádfürdő

    Minősítés: autóbuszos honismereti túra

    Menetidő: 7-8 óra

    Távolság: 70 km

    Jellemzés:

    Túra ára: 40 lej

    A túra leírása:

    Honismereti túránk az Csíki - medence déli részének nevezetességeihez vezet. A nyújtott kör alakú medence a Zsögödi-szorostól a Tusnádi-szorosig húzódik, észak-dél irányba 18 km hosszú, kelet-nyugat irányba, a Csíki-havasok és a Dél – Hargita vulkáni vonulata között 10 km széles.

    Tusnádfürdőről indulva, tizenhat kilométer megtétele után az első megállónk Csíkszentmártonban lesz, ahol a plébániatemplomot látogatjuk meg. Az 1802 és 1814 között épült barokk templom sorban a harmadik, egy 15. századi gótikus templom helyén épült. A templom legértékesebb kegytárgya a Mária szobor, melynek készítését a 16. század elejére teszik. A néphagyomány Csík legrégibb Mária szobrának titulálja.

    Innen Csíkszentgyörgy felé vesszük az irányt és öt kilométer után Csíkbánkfalván megismerkedünk a házikenyér sütésének fortélyaival. A háziasszony hajnalban megdagasztotta és megkelesztette a tésztát, közben felfűtötte a kemencét. Mi a bedobás mozzanatára erünk oda.

    Amíg a kemencébe sül a kenyér továbbutazunk Csíkmenaságra. Áthaladunk Csíkszentgyörgyön és útközben megemlékezünk Gáll Sándor honvédtábornokról, illetve Márton Ferenc festő és szobrászművészről.

    Csíkmenaság a Csíki-medence egyik legrégibb települése, viszont első írásos említése csak a 16. századból származik. Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ág magyar szavakból magyarázzák.

    Látogatásunkat a Repülj páva egyesület által fenntartott néprajzi múzeumban kezdjük, aztán a nemrég felújított templomban folytatjuk. A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak, A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke. A gótikus korszak legszebb részlete a szentély szép hálóboltozata, a bordázat által kialakított mezőket színvonalas freskók díszítik. A templom szárnyas oltára 1543-ban készült, amelyet 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A táblaképek, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készülhettek.

    Menaságról visszatérünk Csíkbánkfalvára, hogy az addigra megsült kenyeret megkóstolhassuk, amely mellé házilekvár és háziszörp is kerül.

    A következő megállónk Csíkszentkirály lesz ahol a Borsáros-tőzegláp botanikai rezervátumot látogatjuk meg. A láp, az Olt jobb partján, 2,5 hektáron található, amelyet a tömegesen feltörő tápanyagokban gazdag alkáli-földfémes ásványvízforrások hozták létre. Tipikus borvizes forrásláp,  jégkorszaki maradványnövényekkel, a tundrai Meesea hexasticha nevű mohafajnak itt van a legdélibb előfordulása a világon. A láp 1 km hosszúságban, 50–200 m szélességben követi a folyómedret kisebb-nagyobb megszakításokkal, területét 108 langyos borvízforrás táplálja. Sok glaciális reliktumnövénynek nyújtott menedéket: mocsári kőtörőfű (Saxifraga hirculus), a rovarevő keskenylevelű harmatfű (Drosera anglica), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), babérfűz (Salix pentandra). Országos viszonylatban a törpe nyír (Betula humilis) legnépesebb állománya itt fordul elő.

    Folytatjuk utunkat a következő településre Csíkszentimrére és a romjaiban is impozáns Henter-kúriánál állunk meg. A Henterek 1713-ban építtetik amely a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. A kúriát - alaprajzát tekintve - a XVIII. századi székelyföldi udvarházak közé sorolhatjuk. A téglalap alaprajzi elrendezés a népi építészet hatására utal. Az udvarház, amelynek pitvara alá van pincézve, több helyiségből, ebédlőből hálószobákból, konyhából és mellékhelyiségekből állt. Az épület előtt oszlopokon nyugvó, nyitott tornác helyezkedik el. Ennek kőoszlopait faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfüzérek díszítik, amelyek reneszánsz hatást mutatnak.

    Innen egy órás séta következik a falu határában található Margit-kápolnához. Az Olttól nyugatra az Alsó-Erdőalja mezőn található, a 11. században épült, korabeli freskók díszítik. A legendák szerint Tankó Margit emeltette 1661-ben, miszerint Tankó Margit fia az Oltra hajtotta az állatait itatni, amikor hallotta a félrevert harangokat, a kiabálást, jajveszékelést és látta, hogy a tatárok felgyújtották a falut. Anyja jajveszékelve kereste és megtalálta a fiát. Szent Margithoz, imádkoztak segítségért a nádasba rejtőzve s fogadalmat tettek, ha megszabadulnak, azon a helyen kápolnát építenek tiszteletére. Amikor a horda elvonult, ígéretüket betartva, 1661-ben megépítették a kápolnát. Az ásatásokból viszont kiderült, hogy a kápolna jóval előbb már létezett, ugyanis előkerült a kápolna eredeti félköríves szentélyének a részlete, amely minden bizonnyal egyidős az északi falon látható „italobizánci” freskóval. A régi alapból és falakból kiderült, hogy az épület Árpád-kori építmény. A legenda szerinti 1661-es építés, feljavítás vagy kibővítés lehetett csak.

    Visszatérünk az autóbuszhoz és az Olt folyását követve délutánra megérkezünk a táborhelyre.

    Kovács Levente, CSEKE 

    csikszentimrei Henter kuria

    Csíkszentmárton templom

    Római-katolikus templom - CsíkszentkirálySzent Margit kápolna

  21. ÚZ-VÖLGYE – buszos és gyalogos honismereti túra
    ×

    ÚZ-VÖLGYE – buszos és gyalogos honismereti túra

    Túravezető: Solti Imre

    Útvonal: Tusnádfürdő – Csíkszentmárton – Csinód – Úz-völgye telep (Tábla-puszta) – Hadikápolna és temető – Veresvíz (Ezeréves határ) – Aklos – Csinód – Katorga éle – Kászonfeltíz – Nyerges-tető - Tusnádfürdő

    Minősítés: terepjáró buszos honismereti és könnyű gyalogos hadtörténeti túra

    Menetidő: 10 - 11 óra

    Távolság: 3 km gyalog, 130 km terepjáró mikrobusszal

    Jellemzés: hosszas, zötykölődő utazás a rossz útviszonyok végett, történelmi emlékhelyek felkeresése.

    Túra ára: 80 lej

    A túra leírása:

    Úz völgye, az úzok völgye. A valamikori őslakók már biztos nem ismernének rá az egykori "honfoglalt" helyükre. Sok idő eltelt és sok, nagyon sok víz lefolyt azóta az Úzon, és nem csak víz, de vér is, sok, nagyon sok. Sok az ellenségéből, de nagyon sok a miénkből is. Ha csak a múlt évszázad háborús éveit nézzük, ezek a veszteségek felérnek egy Mohácsi vésszel itt, a keleti végeken. 

    Az Úz völgye egy olyan hely, ahová minden magyar embernek el kell egyszer zarándokolnia, hisz a csodálatos környezet ámulatba ejti a természetbarát turistát, ugyanis látványa szép, a szemnek tetszetős. Hát még a történelmi töltete? Sokan vannak, AKIK őrzik ennek a helynek szellemét. Nem tudom, át tudjuk-e ezt érezni, gondolni? Mindannyian! 

    Meghívlak ennek a csodálatos helynek a bebarangolására. Szívesen mondanám, és mondom is, azoknak, akik járják akármikor e völgyet, hogy ne csak a természet szépségeit nézzék a mai ember gondolataival, aki már mindenütt csak a megbékélést, a nyugalmat a harmóniát látja. Annak megvan ára. Azért valakik fizettek és itt nagyon sokan az életükkel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy túránk során utunk ebben a völgyben, kereszttől a keresztig tart.Az út, ami felvisz a "bejáratig", a Rugát-tetőre, 1913-ban készült. A tetőn lévő keresztet egy csíkszentmártoni borkereskedő állította, hálát adva a Gondviselőnek, hogy a vízválasztóig szerencsésen hazaérhetett moldvai útjairól. A helyiek Hál’ Isten keresztnek nevezik. A két világégés még számos látható és láthatatlan helyet hagyott hátra nekünk, a mindenkori itt járóknak, hogy az emlékezésre és az elmélkedésre buzdítson bennünket. Van itt lövészárok, szemmel látható, belebújható, bele is lehet feküdni (békés körülmények közt kipróbálni), felrobbantott géppuska fészkek és bunkerek. A szakavatott szemnek még fellelhetőek harckocsi akadályok maradványai, valamikori elsősegélypont a sebesülteknek. Még így is hátborzongató, ha belegondolsz a múltba, hogy mi is volt itt? És nem is olyan régen, hisz még élnek honvédek, akik itt védték a hazát.

    A sok keserűség és veszteség mellett az Úz völgyében nagyon is pezsgő volt az élet akkor, amikor még volt iskola, fürészüzem, posta, csárda, egyszóval, akkor, amikor az embereknek jó volt itt lenniük, az itteni csángó tanyák, telepecskék a virágkorukat élték.Kinek ne csengenének ismerősen a Csinód, Egerszék, Úz-völgye telep nevei? Nos ezek a múlt századfordulón még virágzó kis Úz menti települések valamit még ma is rejtegetnek régi bájukból. Csinód és Egerszék ma is őrzi tanyavilág jellegét. Úz–völgye telepet száz éve még mintegy három-négyszázan lakták, volt saját mészárszékje, rendőrsége, sőt mozija is. A kisvasútnak szövevényes hálózata, megállója és átrakója volt a telepen. Majd amikor rájöttek, hogy ne csak a „hegyen túl” adják el Sturza bojárnak a fűrészárut, a II. Világháborúra már kiépítették egész a Rugát tetőig a nyomvonalát és megkönnyítendő a szállítást, az értékesítést, onnan pedig siklót építettek ki Szentmártonig. Aztán mindent elsöpört, minden fejlődést derékba tört az azt követő időszak. A betöréskor nemcsak az oroszok jöttek be, a szellemük is itt maradt évtizedekig. A háború végére minden a lángok martalékává vált, a telepet államosították, egy ideig még működtette az állam (…) aztán lakói megélhetés hiányában szétszéledtek. A kegyelemdöfést az 1968-as megyésítéskor a Bákó megyéhez csatolása adta meg. A valamikori határőr laktanyák még egy ideig pionírtáboroknak adtak otthont, mára pedig üresen, elhagyatottan állnak, évtizedek óta várva a jogos visszaszolgáltatásukat Csíkszentmártonnak, a székelyek közösségének. A telepnek a lakói pedig egyre fogynak. A távozókkal együtt pedig az enyészet lesz úrrá mindenen. De hála Istennek még vannak, akik őrzik ennek a helynek az emlékét, a szellemét, ápolják a haditemetőt, törődnek „az utolsó mohikánokkal”. Két ilyen Csíkszentmártoni barátunkat kértük fel, hadd legyenek majd kalauzaink lent az egykori Úz-völgye telepen a Vándortábor idejére.

    Van tehát ebben a völgyben bőven látnivaló. Volt vasút, aminek mára már csak a nyomvonala maradt fent itt-ott látható formában. Volt repülőtér (!), amit most nehéz volna kivitelezni, de a kényszerítés megoldást követelt és használható megoldás született a Szállás patak fejében lévő dombtetőn. Volt/van bomba verte mező, amit inkább temető-mezőnek neveznék, még akkor is ha az ellenség fekszik benne vagy alatta. Van/volt lerobbant csárda, amiben annak idején élet volt, posta, ami még működött is. József főherceg hadiszállása, kútja, megfigyelőállása. Az Árpád vonal részeként pedig a Mátyás-király völgyzár, az erőd maradványai, egykori kaszárnya épületek, kívülről mai is jó állapotban, vámházmaradvány, temető. Első és második világháborús elesettek temetője. Isten dicsőségére emelt kápolna 1917-ből, Mária Terézia nevével fémjelzett vámvonal.

    És akkor még nem beszéltünk a hegyekről, akik mindezt őrzik, körbeveszik és vigyázzák. Az őrt álló hegyek közül csak egy néhánynak a nevét említeném meg ebben a leírásban, a többit majd a helyszínen azoknak, akiket érdekel. A Botsarkával indítanék, ami a Rugát-tetőtől balra látható, aztán van itt Hegyes nyíre, Úz forrása, Havas útja, Oroszok útja. A Magyarós (1372 m) tetői védelmi vonal, sok-sok szenvedéssel, kínnal, nyögéssel, sírással, fájdalommal tele. A legfájóbb az egykori vámház, sorompó látványa, ami most nem más, mint ,,átjáróház”.

    Én ezekkel a Vörösmarty sorokkal fejezném be ezt a túraajánlót, bemutatót: 

    Az nem lehet, hogy annyi szív
    Hiába onta vért,
    S keservben annyi hű kebel
    Szakadt meg a honért.
    (Vörösmarty Mihály, Szózat)


     Solti Imre, Bölöni Sándor, Csíkszéki EKE

    József főherceg kútja

    I. Világháborús haditemető

    Hadikápolna

    Image title

    Vicinális az Úzban

    a képekért köszönet a Csíkszentmártoni Etele egyesületnek (www.uzvolgye.ro)

    További képek

  22. Délutáni OLT-SZOROS séta és esti HÓDLES
    ×

    Délutáni OLT-SZOROS séta és esti HÓDLES

    Túravezető: Imecs István

    Útvonal: Tábor – Olt mentén gyalog Újtusnádig, innen Csatószegig busszal - Hódvárak - Tábor (busszal)

    Minősítés: könnyű túra

    Menetidő: 3 óra séta + 1 óra hódles + ½ óra buszozás

    Távolság: Távolság: 8 km gyalog, 23 km autóbusszal (Újtusnád – Csatószeg és Csatószeg – Tábor)

    Szintkülönbség: emelkedő 50 m

    Jellemzés: Olt menti Natura 2000-es terület és szürkületkor hódvár látogatás

    Túra ára: 15 lej

    A túra leírása:

    Az Olt-szoros, vagy Tusnádi-szoros útvonal azért is izgalmas, mert egy olyan szakaszt mutat be az Olt folyó felső szakaszának életéből, ahol az utóbbi évtizedekben kevés emberi jelenlét volt tapasztalható. A vasút, mely a folyó mentén halad, az egyedüli zavaró tényező, de ezen kívül csak néha kószáló horgászokkal lehet találkozni ezen a 7-8 km hosszúságú szakaszon. 

    Számtalan állatfajnak ad otthont ez a szakasz, melyet elkerültek a folyószabályozások drasztikus munkálatai is: nagyvadak átjáró helye, számtalan madárfaj fészkelő helye és a hódok számára is zavartalan környezetet biztosít. Itt leránthatjuk azt a tévhitet a hódokról, miszerint pusztítják a part menti fás növényzetet: ezen a szakaszon jelentek meg leghamarabb hódok a Csíki-medencéből és mégsem tapasztalható, hogy kiirtották volna a növényzetet a partról. Miért? Mert távol esik az emberektől és így nem tudják elvinni a kidöntött fákat a partról, hanem azok ott maradnak addig, amíg a hódcsalád „fel nem dolgozza” teljesen azt. 

    Ha a szoros sűrűjében nem is sikerül találkozni velük, remélhetőleg nagyobb sikerrel fogjuk megfigyelni őket Csatószeg mellett, az Olt folyó nyugati oldalán, az Aszó patak torkolati szakaszán aktív hódjelenlét van, mely annak is köszönhető, hogy szélesebb az ártér és volt lehetőségük nagyobb vízfelületet megtartani. Ezen a szakaszon jegyezték az ország jelenleg ismert második legnagyobb felszíni hódvárát, ami 6 m hosszú és 4 m széles. 

    Itt a patak árterének jobb oldalán egy magasabb domboldal van, ahonnan távcsővel, vagy akár szabad szemmel is lehet őket figyelni, anélkül, hogy megzavarnánk az esti tevékenységüket végző állatokat. A kilátó közelébe lehet menni autóval is, viszont ajánlatos távolabb leparkolni és gyalogosan megközelíteni a helyet, ezzel is csökkentve a zavarás lehetőségét. A közelben lévő Olt folyón, vagy más lecsapoló árkokon meg lehet vizsgálni nyomait, de akár találkozhatunk is velük. 

    Mivel éjszaka aktív állatok, ezért meg kell várni a szürkületet és akkor lehet számítani jelenlétükre. A hím az, aki a zavarás észlelésével azonnal jelzi családjának a veszély a vízfelületre mértezett hatalmas farokcsapással, melynek következtében a család összes tagja a víz alá bukik, és sokáig nem mutatkozik. A hód egykori jelenlétére utal a térségben a kilátóhelytől északra, ugyancsak az Olt nyugati oldalán elterülő nedves, kaszálós terület, melynek neve Hódos. Sőt, több alegységre is van bontva: Küsső-Hódos, Besső-Hódos és Hódos-út. 


    Imecs István biológus, 

    ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Tusnádfürdő

    Image title

    Image title

    Image title


  23. Esti HÓDLES túra
    ×

    Esti HÓDLES túra

    Útvonal: Csatószegig (busz) : Hódvárak -> busszal vissza Tusnádfürdőre

    Minősítés: Könnyű

    Menetidő: 1-2 óra + 40 percnyi buszozás

    Távolság: 1 km gyalog, 30 km autóbusszal

    Szintkülönbség: +/- 30 m

    Jellemzés: hódvárak látogatása szürkületkor

    Túra ára: 15 lej

    A túra leírása:

    Csatószeg mellett, az Olt folyó nyugati oldalán ömlik be az Aszó pataka. Ennek alsó szakaszán aktív hódjelenlét van, mely annak is köszönhető, hogy szélesebb az ártér és volt lehetőségük nagyobb vízfelületet megtartani. Ezen a szakaszon jegyezték az ország jelenleg ismert második legnagyobb felszíni hódvárát, ami 6 m hosszú és 4 m széles. Itt a patak árterének jobb oldalán egy magasabb domboldal van, ahonnan távcsővel, vagy akár szabad szemmel is lehet őket figyelni, anélkül, hogy megzavarnánk az esti tevékenységüket végző állatokat. 

    A kilátó közelébe lehet menni autóval is, viszont ajánlatos távolabb leparkolni és gyalogosan megközelíteni a helyet, ezzel is csökkentve a zavarás lehetőségét. A közelben lévő Olt folyón, vagy más lecsapoló árkokon meg lehet vizsgálni nyomait, de akár találkozhatunk is velük. Mivel éjszaka aktív állatok, ezért meg kell várni a szürkületet és akkor lehet számítani jelenlétükre. A hím az, aki a zavarás észlelésével azonnal jelzi családjának a veszély a vízfelületre mértezett hatalmas farokcsapással, melynek következtében a család összes tagja a víz alá bukik, és sokáig nem mutatkozik.

    A hód egykori jelenlétére utal a térségben a kilátóhelytől északra, ugyancsak az Olt nyugati oldalán elterülő nedves, kaszálós terület, melynek neve Hódos. Sőt, több alegységre is van bontva: Küsső-Hódos, Besső-Hódos és Hódos-út.

    Imecs István biológus, ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Tusnádfürdő

    Image title

    Image title

    Image title

    Dezső László hódfotózás közben

    a képeket a szerző készítette



    * kerékpárok kölcsönzésére is lesz lehetőség, a Szépvízi táborból már jól ismert Fun Bike jovóltából.

Majdnem vadonatúj, (pár hetes) kerékpárok bérelhetőek napi 35 lejért. Maximum 15 darabot tudnak kiszállítani.

Image title

A pénteki túrához Kászonba lesz kérve a bérlésre szánt biciklikkel az autó.

XXIV. EKE Vándortábor program 

 2015. július 28. – kedd 

   7.00 – 24.00A táborlakók fogadása 

 18.00 – XXIV. EKE Vándortábor megnyitóünnepsége  

        Beszédet mond: - Szabó Károly táborparancsnok, a Csíkszéki EKE elnöke 

                                   - Kovács Lehel István, az országos EKE elnöke 

                                   - Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere  

                                   - Dr. Zsigmond Barna Pál, a Vándortábor fővédnöke, Magyarország csíkszeredai főkonzulja

                                   - Lehotzky Gyula, a Magyarországi Kárpát Egyesület ügyvezető alelnöke 

                                   - Németh Imre, a Magyar Természetjáró Szövetség Természetvédelmi Szakbizottsága elnöke

         - Az EKE-napi pályázatok eredményhirdetése  

         - Ünnepélyes zászlófelvonás 

         - A Csíkszéki EKE néptánccsoportjának fellépése 

 19.00Jánosi Csaba CSTTE elnöke, geológus: Székelyföldi fürdők             

 20.00Zsigmond Éva Vöröskereszt igazgató, elsősegélynyújtás oktató: Elsősegély-nyújtási alapismeretek turistáknak 


2015. július 28. – szerda 

  5.00 – 10.00 – Túrák indítása 

19.00Imecs István biológus, ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, Tusnádfürdő: Alcsíki-medence: az ember a természetben 

20.00Macalik Ernő biológus: Természetjárás és a gyógyító növények 


2015. július 30. – csütörtök 

  5.00 – 9.00 – Túrák indítása 

19.00 Para Zoltán környezetmérnök, Vinca Minor elnök: A Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület bemutatása 

20.00 –  Szabó Szilárd WOLFLIFE projektfelelős: Ki üvölt, mi üvölt? Ismerkedés a farkassal.


2015. július 31. – péntek 

  5.00 – 9.00 – Túrák indítása 

19.00Neidenbach Ákos hegymászó oktató, történész: Az EKE története archív 

20.00Bartha Ágnes és Kacsó Sándor szerkesztők, RTV Magyar Adás: EKE-táborok a Magyar Adásban (filmvetítés) 

21.00 TÁNCHÁZ - Bányász Dorottya és Lakatos Imre vezetésével 


2015. augusztus 1. – szombat 

  9.00 Az EKE küldöttgyűlése

10.00 Gombos József természetgyógyász, csontkovács: Mozgásszervi panaszok és ezek évezredes kezelése 

10.00  Gyerekvetélkedők 

11.00 Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége: Himalája női szemmel – Erőss Zsolt oldalán

12.00 – Családi vetélkedők – bakancsdobáló és kötélhúzó verseny, méta – 

18.00 – Táborzáró ünnepség- a Vándortábor kiértékelése, statisztikák 

                                               - A CsEKERGŐK – a CsEKE női kórusának előadása 

                                               - Országos kitüntetések, oklevelek átnyújtása, táborzáró 

                                               - Tombolahúzás 

21.00 – Retro Party 

22.00 – Tábortűz


2015. augusztus 2. – vasárnap 

Táborbontás, búcsúzkodás, hazautazás

Tusnádfürdői szálláslehetőségek

* Szálláshelyet mindenki a saját elvárásainak függvényében foglalhat az alábbi lehetőségek közül válogatva. Egyesületünk nem tudja felvállalni a szállásközvetítést.



Tábori szabályzat


A táborozásra vonatkozóan:

  • Táborlakók fogadása szigorúan július 28-tól lehetséges (a tábort megelőzően július 26-val zárul a Tusványos programsorozat, 28-ig nincs lehetőség sátrazásra a tábor területén).

  • A táborhelyszín adottságainak köszönhetően autókkal nem lehet a sátrak közé beállni. Külön parkoló lesz az autók számára biztosítva.

  • A táborozás ideje alatt kötelező a kitűző viselése! A kitűzőn szereplő szám/kód egyben tombolaszám is.

  • A sátorszámot és a parkolójegyet jól látható helyre tedd ki!

  • A kijelölt utakat hagyd szabadon! Ne foglald el sem autóddal, sem sátraddal sem csomagjaiddal!

  • A szelektív hulladékgyűjtőket rendeltetésszerűen használd! Ne hagyj szemetet a tábor területén! A pillepalackokra, alumínium dobozokra taposs rá, mielőtt a kukába teszed.

  • A tábor területén a tűzrakás tilos!

  • Kísérd figyelemmel a hirdetőtáblát!

  • A tábor este 10 óra után nyugovóra tér, ne hangoskodj!

  • Bármilyen kérdésed, kérésed van fordulj a regisztrációhoz!

  • A sátorozó területre kocsival bemenni tényleg tilos!

A túrákra vonatkozóan

  • A túrákon mindenki a SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE vesz részt!

  • A túrákra csakis a kitűzőn szereplő kód alapján jelentkezhetsz!

  • Gyermekek 14 éves korig csak szüleikkel, rokonaikkal vehetnek részt a túrákon.

  • A gyalogtúrákon a résztvevők maximális száma nem korlátozott. Az autóbuszt igénylő túrák esetében viszont ha a szükség úgy hozza, akkor fogunk létszámkorlátozást bevezetni.

  • 10 fő alatt viszont nem indítunk túrát.

  • Jelentkezési határidő a következő napi túrára: 20 óra.

  • Túra visszamondást NEM fogadunk el, csak speciális esetben. Meglévő túráról át lehet iratkozni egy másikra különbözet fizetéssel, de nem áll módunkban megtéríteni a különbözetet egy kisebb értékű túra esetén. Ez esetben a határidő: 19 óra!

  • Cserélni továbbra is lehet egymás között, ezt viszont kell jelezni reggel a túravezetőnél a névsor olvasáskor, avagy a regisztrációnál a túrát megelőző nap végéig.

  • Fizikai erőnlétednek megfelelő túrát válasszál! A nehezebb túrákra csak akkor iratkozz fel ha előzetesen tájékozódtál és megbírod!

  • A túrákra megfelelő felszereléssel és öltözékkel indulj! Ajánlott a lábszárvédő és bakancs viselése, valamint jó útitárs lehet a túrabot. Mivel a túráink zöme nyílt terepen vezet, ajánlott a napszúrás és leégés elleni megfelelő ruházat viselése. Csalán és kullancs csípésel mindig lehet számolni.

  • A túrák indításánál légy pontos! Ne akard, hogy mások várjanak rád, índítás előtt 10 perccel légy ott!

  • Buszos túráknál keresd a túra kódszámával jelölt autóbuszt.

  • A legtöbb túrán nincs lehetőség az ivóvíz utánpótlására, ezért már a táborból vedd magadhoz a kellő IVÓVÍZ mennyiséget az erre kijelölt helyről!

  • A túrák alatt mindig figyelj a túravezetőkre és a túratársaidra!

  • Tartsd magad a túravezetők utasításaihoz, különös tekintettel az útvonalra, pihenési időkre, haladási sebességre! Ne előzd meg a túravezetőt, valamint ne maradj le a csapattól!

  • Tilos a túrákra kutyát, egyéb házi kedvenceket hozni!

  • Kedvezőtlen időjárási viszonyok között a szervezők változtathatnak az útvonalon.


Részvételi díjak:


  • standard belépő: 100 lej

  • EKE-, MKE- és VTSZ -tagok (2015-re érvényes tagsági könyvvel): 50 lej

  • kisgyermek (0–6 év): ingyenes (nem tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot)

  • gyermek, nem EKE-, MKE- és VTSZ - tag (6–12 év): 50 lej (tartalmazza a programfüzetet)

  • gyermek, EKE-, MKE- és VTSZ - tag (6–12 év): 25 lej (tartalmazza a programfüzetet)

  • diák, aki nem EKE-, MKE- és VTSZ - tag (12–23 év) (érvényes diákigazolvánnyal): 70 lej (tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot)

  • napi jegy: 30 lej , valamint EKE tagoknak és csíkiaknak:  15 RON (a napi jegy csak programfüzetet tartalmaz)

  • családi kedvezmény: két fizetős gyermek felett a többi ingyen (nem tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot)

  • parkolási díj a tábor területén ingyenes minden beregisztrált lakónak.      

A standard belépő 

Tartalmazza:

  • a tábori belépőt a tábor teljes időtartamára;

  • tábori infrastruktúra használatát;

  • részvételt a programokon;

  • az ingyenes sátorhelyet – „a készlet erejéig”;

  • az ajándékcsomagot, amely tartalmaz egy turistakalauzt és egy programfüzetet a túraleírásokkal;

  • a túrákon való részvételt.

  • névre szóló tábori kitűzőt, amely tombolajegy is egyben.

Nem tartalmazza:

  • a túrák árát – ezek árai minden egyes túránál külön fel vannak tüntetve és a regisztrációnál lehet kifizetni

  • *** Idén is minden századik bejelentkező ingyenes belépést nyer a vándortáborba ! 

A táborba az előregisztráció lejárt!
A továbbiakban a regisztráció a helyszínen lehetséges!


Tábor résztvevők listája

×
  • 940. Dobay Tibor (1952) - Szekelyudvarhely/romania
  • 939. Dobay Klara (1956) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 938. Ádám Levente (1975) - Budapest/Magyarország
  • 937. Bartha Sandor (1979) - marosvasarhely/romania
  • 936. Bartha Ágnes (1964) - Bukarest/Románia
  • 935. Kacsó Péter (2000) - Bukarest/Románia
  • 934. Kacsó Sándor (1963) - Bukarest/Románia
  • 933. Zsíros Réka (1988) - Hernád/Magyarország
  • 932. Farkas-Barabás Szabolcs (1989) - Csíkszereda/Románia
  • 931. Bajkó Zelma (1991) - Gyergyószárhegy/Románia
  • 930. Tobias Noemi (2005) - Marosvasarhely/Romania
  • 929. Wittner Viktor (1983) - Pilis/Magyarország
  • 928. Tobias Bela (2007) - Marosvasarhely/Romania
  • 927. Lukacs Erzsebet (1973) - Marosvasarhely/Romania
  • 926. Pal karoly Csaba (1965) - Marosvasarhely/Romania
  • 925. Toroczkay Erika (1977) - Kolozsvár/Románia
  • 924. Lukács József (1970) - Kolozsvár/Románia
  • 923. Fábián Attila (1953) - Hajdúszoboszló/Magyarország
  • 922. Mertz Gavril (1965) - Nagyvárad/Románia
  • 921. Grauzer Zoltán (1950) - Budapest/Magyar O.
  • 920. Daday Lehel (2007) - Csíkszereda/Románia
  • 919. Gyurcsán János (1986) - Ipolyvece/Magyarország
  • 918. Ferenczi Julianna (1959) - Kololozsvár/Románia
  • 917. Drüszler Éva (1980) - Budapest/Magyarország
  • 916. Pakot Krisztina (2004) - Budaörs/Magyarország
  • 915. Szakáli Mária (1950) - Csíkszereda/Románia
  • 914. Pakot Kinga (2002) - Budaörs/Magyarország
  • 913. Székely Viola (1970) - Budaörs/Magyarország
  • 912. Pakot Csaba (1972) - Budaörs/Magyarország
  • 911. Juhász Melinda (1981) - Szeged/Magyaország
  • 910. Bartha Ágnes (1971) - Csíkszereda/Romania
  • 909. Süket Zita (1968) - Csíkszereda/Románia
  • 908. Kozman Zsolt (1969) - Csíkszereda/Romania
  • 907. Miklos Dienes Lidia (1953) - Miskolc/Magyarorszag
  • 906. Tiponut Tibor (1965) - Nagyvárad/Románia
  • 905. berkesy laszlo erno (1952) - kolozsvar/romania
  • 904. Nagy Roberta Carolina (1995) - Nagyvárad/Románia
  • 903. Magyar Lilla-Brigitta (1994) - Nagyvárad/Románia
  • 902. Bartha Éva (1971) - Csíkszereda/Románia
  • 901. Bodonyiné Szentesi Marianna (1957) - Debrecen/Magyarország
  • 900. Szabó Róbert Lajos (1976) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 899. Szabó Zenkő (2004) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 898. Kovács Borbála (1966) - Székelyudvarhely/Románia
  • 897. Orbán Zsuzsa-Lilla (1986) - Csíkszereda/Románia
  • 896. Kovács István (1969) - Székelyudvarhely/Románia
  • 895. Balogh Veronika (1993) - Budapest/Magyarország
  • 894. Baloghné Ebner Orsolya (1963) - Szokolya/Magyarország
  • 893. Takács Krisztián (1983) - Budapest/Magyar
  • 892. Tóth Veronika (1983) - Budapest/Magyarország
  • 891. Vörös Jenő (1964) - Paks/Magyarország
  • 890. Fűstös János (1961) - Cskszereda/Románia
  • 889. Domonkos Lajos (1975) - Lajosmizse/Magyarország
  • 888. Simon Imre Gábor (1969) - Miskolc/Magyarország
  • 887. András Zsolt (1971) - Gyergyószentmiklos/Románia
  • 886. Andras Judit (1973) - Gyergyószentmiklos/Románia
  • 885. Andras Tibor (2005) - Gyergyószentmiklos/Románia
  • 884. András Csenge (2007) - Gyergyószentmiklos/Románia
  • 883. Pop Tünde (1991) - Kolozsvár/Románia
  • 882. Frink Dienes Gyorgy (1956) - Marosvasarhely/Romania
  • 881. Frink Dienes Emese (1955) - Marosvasarhely/Romania
  • 880. Loridon Zsófia (1995) - Nagydorog/Magyarország
  • 879. László Ildikó (1970) - Csíkszereda/Románia
  • 878. Sólyom Boglárka (2006) - Csíkszereda/Románia
  • 877. Sólyom Bence (2002) - Csíkszereda/Románia
  • 876. Szilágyi Eszter Ildikó (1955) - Marosvásárhely/Románia
  • 875. Sava Iosif (1951) - nagyvarad/romania
  • 874. Sava Olga (1953) - nagyvarad/romania
  • 873. Szőts Dávid (1976) - Budapest/Magyarország
  • 872. Matics Éva (1954) - Szekszárd/Magyarország
  • 871. Loridon Angéla (1960) - Szekszárd/Magyarország
  • 870. Benedek Mihály (2009) - Budapest/Magyarország
  • 869. Benedek Csaba (2008) - Budapest/Magyarország
  • 868. Benedek Zsolt (2002) - Budapest/Magyarország
  • 867. Benedek Réka (2001) - Budapest/Magyarország
  • 866. Gőz Beatrix (1971) - Budapest/Magyarország
  • 865. Benedek Attila (1971) - Budapest/Magyarország
  • 864. Zőld Sándor (1950) - budapest/Magyarország
  • 863. Véhmann Katalin (1978) - Paks/Magyarország
  • 862. Varga Csanád (2006) - Vác/Magyarország
  • 861. Varga Csenge (1999) - Vác/Magyarország
  • 860. Varga Istvánné (1970) - Vác/Magyarország
  • 859. Varga István (1963) - Szank/Vác/Magyarország
  • 858. Gal Eniko (1966) - Gyergyoszentmiklos/Romania
  • 857. MUNKÁCSINÉ TANKA ERZSÉBET (1955) - DEBRECEN/MAGYARORSZÁG
  • 856. MUNKÁCSI JÓZSEF (1955) - DEBRECEN/MAGYARORSZÁG
  • 855. Biró Dóra Blanka (1997) - Székelykeresztúr/Románia
  • 854. Ferencz Zsolt (1972) - Miskolc/Magyar
  • 853. Lakatos Ilona (1954) - Debrecen/Magyarország
  • 852. Vermes Mária (1959) - Debrecen/Magyarország
  • 851. Bónizs Szabolcs (2007) - Tuzsér/Magyarország
  • 850. Szabó Gyuláné (1958) - Tuzsér/Magyarország
  • 849. Szabó Gyula (1958) - Tuzsér/Magyarország
  • 848. Hajdú Endre (1971) - Magyarkanizsa/Szerbia
  • 847. Pál Terézia (1950) - Nagybánya/Románia
  • 846. VISZLAI ZSOLTNÉ (1965) - Miskolc/Magyarország
  • 845. VISZLAI ZSOLT (1962) - Miskolc/Magyarország
  • 844. Zemlyánszki Gabriella (1992) - Debrecen /Magyarország
  • 843. Kaffka Diána (1984) - Ceglédbercel/Magyarország
  • 842. Taraszovics Tamás (1978) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 841. Czap László (1950) - Nagybánya/Románia
  • 840. Czap Mária (1949) - Nagybánya/Románia
  • 839. Mester-Nagy Ildikó (1966) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 838. Mester-Nagy Levente (1994) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 837. Harmati Gáborné (1951) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 836. Petrahai Ferenc (1961) - Szentendre/Magyar
  • 835. Beregi-Nagy Edit (1967) - Budapest/Magyarország
  • 834. Lörincz Ibolya (1956) - Csikszereda/Románia
  • 833. Horváth Endréné (1963) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 832. Smit Ildiko (1952) - Nagyvarad/Romania
  • 831. Smit Gheorghe (1949) - Nagyvarad/Romania
  • 830. Skoda Gyorgy (1957) - Temesvar/romania
  • 829. Skoda Carmen (1961) - Temesvar/Romania
  • 828. Markó Gábor (1986) - Göd/Magyarország
  • 827. Vásárhelyi Bernadett (2010) - Budapest/Magyarország
  • 826. Vásárhelyi Beáta (2007) - Budapest/Magyarország
  • 825. Vásárhelyi Brigitta (2005) - Budapest/Magyarország
  • 824. Vásárhelyi Borbála (2002) - Budapest/Magyarország
  • 823. Vásárhelyi Orsolya (1973) - Budapest/Magyarország
  • 822. Kanya Judit (1956) - Miskolc/Magyarország
  • 821. Vásárhelyi Balázs (1969) - Budapest/Magyarország
  • 820. Hámori Anna (2000) - Miskolc/Magyarország
  • 819. Sogor Eszter (1987) - Marosvásárhely/Románia
  • 818. Hámori Ákos (1998) - MIskolc/Magyarország
  • 817. Sami Réka (1998) - Szatmárnémeti/Románia
  • 816. Béres István (1961) - Felsőzsolca/Magyarország
  • 815. Sogor Kriszta (1987) - Marosvasarhely/Romania
  • 814. Kovács István (1954) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 813. Kovácsné Bán Mária (1953) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 812. Bojte Zsuzsanna (2015) - Kolozsvar/Romania
  • 811. Bojte Peter (2012) - Kolozsvar/Romania
  • 810. Bojte Agoston (2010) - Kolozsvar/Romania
  • 809. Bojte Sara (2007) - Kolozsvar/Romania
  • 808. Bojte Csaba (1975) - Kolozsvar/Romania
  • 807. Bojte Maria (1979) - Kolozsvar/Romania
  • 806. Berkesy Corina Michaela (1952) - Bistrita/Romania
  • 805. Pál Lenke (1976) - Székelyudvarhely/Románia
  • 804. Szabó Kinga (2004) - Tordas/Magyarország
  • 803. Téglás melinda (1964) - Tordas/Magyarország
  • 802. Nagy Zsuzsanna (1966) - Szeged/Magyarország
  • 801. Tamas Ibolya (1963) - Marosvásárhely/Románia
  • 800. Ilyés Brigitta (1998) - Gyergyóalfalu/Románia
  • 799. Roman Alexandru (1942) - Marosvásárhely/Románia
  • 798. roman csilla (1984) - Marosvásárhely/Románia
  • 797. Roman Attila (1976) - Marosvásárhely/Románia
  • 796. Tanko Imre Csaba (1965) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 795. Biro Andras (1955) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 794. Kasí Mátyás (1999) - Paks /Magyarország
  • 793. Kasi Anna (2001) - Paks/Magyarország
  • 792. kASI jÁNOS (1967) - Paks/Magyarország
  • 791. Dr. Soltész Jánosné (1961) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 790. Dr. Soltész János (1959) - Nyíregyháza/Magyaroszág
  • 789. Hajdu Jánosné (1955) - Debrecen/Magyarország
  • 788. Antalka Attila (1973) - Csíkszereda/Románia
  • 787. Domán Melinda (1969) - Budapest/Magyar
  • 786. TÖRÖK ALBERT (1957) - SZÉKELYUDVARHELY/ROMÁNIA
  • 785. Marton András (1980) - Ászár/Magyarország
  • 784. Kólyi Tibor (1972) - Budapest/Magyarország
  • 783. Németh Tamás (1978) - Budapest/Magyarország
  • 782. László Szilvia (1975) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 781. Kovcs Janos (1943) - Csikszereda/Romania
  • 780. Zsigmond Éva (1957) - Csíkszereda/Románia
  • 779. Kiss Tibor (1951) - Székelyudvarhely/Románia
  • 778. Kostka Thea Dora (2008) - Nyíregyháza/Magyar
  • 777. Almássyné Vali (1940) - Nyíregyháza/Magyar
  • 776. Jakab Béla (1972) - Alsónémedi/Magyarország
  • 775. Krucsó Barbara (1978) - Budapest/Magyarország
  • 774. Klenczner István (1980) - Budapest/Magyarország
  • 773. RANYHÓCZKI aNDRÁS (1963) - Budapest/Magyarország
  • 772. Donka László (1956) - Tiszalök/Magyarország
  • 771. Donkáné Huri Éva (1962) - Tiszalök/Magyarország
  • 770. Slavu Áron (2005) - Dunavarsány /Magyarország
  • 769. Birtalan Emese (2009) - Csíkszentmárton/Romania
  • 768. Birtalan Orsolya (2007) - Csíkszentmárton/Romania
  • 767. Birtalan Mátyás (2005) - Csíkszentmárton/Romania
  • 766. BIRTALAN AGOTA (1979) - Csikszentmarton/Romania
  • 765. Bónis Miklós (1972) - Csíkszereda/Románia
  • 764. TOTH MARGARETA (1940) - SEPSISZENTGYORGY/Romania
  • 763. Kiszela Miklós (1957) - Miskolc/Magyarország
  • 762. Salat Ágnes Réka (1961) - Marosvásárhely/Románia
  • 761. Pollner Frigyes (1965) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 760. SALAT CSABA (1957) - Marosvásárhely/Románia
  • 759. Agonás Szonja (1980) - Budapest/Magyarország
  • 758. Kocsis Istvánné (1942) - Tiszapüspöki/Magyarország
  • 757. Bihari Ágnes Blanka (1993) - Nagyvárad/Románia
  • 756. Szentiványi Gabriella (1958) - Nagyvárad/Románia
  • 755. Szentiványi Anna Margit (1929) - Nagyvárad/Románia
  • 754. Kis István (1961) - Gyöngyösoroszi/Magyarország
  • 753. Boda Enikő (1964) - Nagyréde/Magyarország
  • 752. Jakab Árpád (1953) - Győr/Magyarország
  • 751. Jakab Mária (1953) - Győr/Magyarország
  • 750. Kovács Lehel István (1975) - Négyfalu/Románia
  • 749. Ördög Krisztián Dávid (1991) - Megyaszó/Magyarország
  • 748. SZŐCS MIKLÓS (1958) - KOLOZSVÁR/ROMÁNIA
  • 747. Boglár Krisztina (1959) - Budapest/Magyarország
  • 746. Királyné Szabó Éva (1966) - Farmos/magyar
  • 745. Király Géza (1961) - Farmos/magyar
  • 744. SIKLÓDI ÁRPÁD (1949) - Marosvásárhely/Románia
  • 743. Fenyédi Emőd (1997) - Siménfalva/Románia
  • 742. Molnár Sándor (1970) - Csíkszépvíz/Románia
  • 741. Haba Tünde (1980) - Csíkszépvíz/Románia
  • 740. Kacsó Anita (1999) - Székelyudvarhely/Románia
  • 739. Nagy Kinga (1998) - Csíkszereda/Románia
  • 738. Nagy Judit (1969) - Csíkszereda/Románia
  • 737. Burján Szilárd (1992) - Szatmárhegy/Románia
  • 736. Nagy Attila (1967) - Csíkszereda/Románia
  • 735. Burján Sándor (1962) - Szatmárhegy/Románia
  • 734. Burján Margit (1966) - Szatmárhegy/Románia
  • 733. Tenkei Lilla (1991) - Nagykároly/Románia
  • 732. Kósa Gyöngyike (1939) - Nagyvárad/Románia
  • 731. Ritoók Zsigmond (2009) - Budapest/Magyar
  • 730. Ritoók Emma (2008) - Budapest/Magyar
  • 729. Éliásné Körei Ágnes (1957) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 728. EKE PETER (1952) - KOLOZSVAR/Romania
  • 727. Sebők Tihamér (1977) - Székelyudvarhely/Románia
  • 726. Hóf Julianna (1951) - Szekszárd/Magyarország
  • 725. Fülep Ábel-Csongor (1999) - Szatmárnémeti/Románia
  • 724. BAGOLY AGOTA (1955) - Sepsiszentgyorgy/Romania
  • 723. Szabó Katalin (1968) - Szatmárnémeti/Románia
  • 722. Holdampf Ágnes (1962) - Budapest/Magyar
  • 721. Ballai Pál (1939) - Budapest/Magyar
  • 720. Radó Krisztina (1988) - Székelyudvarhely/Románia
  • 719. György Előd (1986) - Székelyudvarhely/Románia
  • 718. Ábrám Zoltán (1963) - Marosvásárhely/Románia
  • 717. Malamidesz Lukácsné (1964) - Nyíregyháza/Magy
  • 716. Szabó József (1970) - Csíkszereda/Románia
  • 715. Nagy Emoke (1983) - Marosvasarhely/Romania
  • 714. Nagyné Láng Judit (1962) - Siófok/Magyarország
  • 713. Csobánci Eszter (1960) - Siófok/Magyarország
  • 712. Fodor Orsolya (1981) - Budapest/Magyarország
  • 711. POP DINU-ANTON (1958) - MAROSVASARHELY/ROMANIA
  • 710. POP MARC -ALEXANDRU (2003) - MAROSVASARHELY/ROMANIA
  • 709. DEZSI-PETI DALMA (1966) - MAROSVASARHELY/ROMANIA
  • 708. Körmendi Károly (1961) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 707. LÉVAI GYÖNGYI (1958) - Debrecen/Magyarország
  • 706. Kerezsi Ferenc (1954) - Debrecen/Magyarország
  • 705. Silló Melinda (1973) - Ditró/Románia
  • 704. Ritoók Zsigmond (1966) - Budapest/Magyar
  • 703. Nagy Péter (1953) - Eger/Magyarország
  • 702. PATAKI ANNA-MÁRIA (1968) - TEMESVÁR/ROMÁNIA
  • 701. PATAKI ZOLTÁN (1954) - TEMESVÁR/ROMÁNIA
  • 700. Por Előd (1994) - Székelyudvarhely/Románia
  • 699. Biró Bence-Mihály (1995) - Székelykeresztúr /Románia
  • 698. Rendek Gizella (1958) - Veszprém/Magyar
  • 697. Filó Istvánné (1949) - Veszprém/Magyar
  • 696. Vidovics Judit (1955) - Veszprém/Magyar
  • 695. Nagy Zsolt (1983) - Torda/Románia
  • 694. Nagy Zsófia (1992) - Torda/Románia
  • 693. Nagy Márta (1958) - Torda/Románia
  • 692. Nagy István (1953) - Torda/Románia
  • 691. Gézavári Tamás (1982) - Budapest/Magyarország
  • 690. Rózsahegyi József (1955) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 689. Rózsahegyiné Balázs Ágnes (1958) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 688. Bujnóczki Zsuzsanna (1979) - Siófok/Magyarország
  • 687. Gál István Tibor (1970) - Csíkszereda/Románia
  • 686. Pál Teréz (1969) - Csíkszereda/Románia
  • 685. Kálmán László (1977) - Budapest/Magyarország
  • 684. György Enikő (1969) - Marosvásárhely/Románia
  • 683. Szűcs Gábor (1971) - Markaz/Magyarország
  • 682. Kádár Gyula (1970) - Marosvásárhely/Románia
  • 681. Molnár Balázs (1988) - Marosvásárhely/Románia
  • 680. Kovács Roland Botond (2008) - Marosvásárhely/Románia
  • 679. Kovács Krisztina (2006) - Marosvásárhely/Románia
  • 678. Kovács István (1974) - Marosvásárhely/Románia
  • 677. UNGVÁRI ÉVA (1965) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 676. Partl Alexandra Petra (1979) - Csíkszereda/Románia
  • 675. Pócsa Anna Mária (1949) - Nagytarcsa/Magyarországh
  • 674. Deteky Melinda (2010) - Budapest/Magyarország
  • 673. Kaj István (1944) - Isaszeg/Magyarország
  • 672. Deteky Anna (2013) - Budapest/Magyarország
  • 671. Deteky Tímea (1998) - Budapest/Magyarország
  • 670. Deteky Noémi (1997) - Budapest/Magyarország
  • 669. Deteky Gáborné dr. (1973) - Budapest/Magyarország
  • 668. Deteky Gábor dr. (1960) - Budapest/Magyarország
  • 667. Jakab Erzsébet (1965) - Gödöllő/Magyarország
  • 666. Vántusné Bakóczy Katalin (1950) - Debrecen/Magyarország
  • 665. Jakab András (1963) - Gödöllő/Magyarország
  • 664. Vántus Viktor (1946) - Debrecen/Magyarország
  • 663. Nagy Istvan (1954) - Gyergyoszentmiklos/Romania
  • 662. Tuzson Ágnes (1995) - Kézdivásárhely/Románia
  • 661. Vajdics Erzsébet (1974) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 660. Kiss Annamária (1994) - Nagyszalonta/Románia
  • 659. Merekva Erika (1979) - Kaposvár/Magyarország
  • 658. Gedei Katalin (1980) - Gyöngyös/Magyarország
  • 657. Tuzson Eszter (1988) - Marosvasarhely/Romania
  • 656. Bedő Éva (1972) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 655. Szabados György (1980) - Tápiószecső/Magyarország
  • 654. Farkas Orsolya (1989) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 653. Kosza Antal (1978) - Csíkszereda/Románia
  • 652. Kosza-Bereczki Judith (1982) - Csíkszereda/Románia
  • 651. Kertész Csaba-Zoltán (1981) - Kézdivásárhely/Románia
  • 650. Mátyásházi Anna (1949) - Mátrafüred/Magyarország
  • 649. György Mária (1959) - Székelyudvarhely/Románia
  • 648. György Sándor (1955) - Székelyudvarhely/Románia
  • 647. Orbán Béla (1955) - Székelyudvargely/Románia
  • 646. Fehér Dorina (1995) - Törökszentmiklós/Magyar
  • 645. Sipos-Náhóczki Anikó (1977) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 644. Hegedűs Péter (1988) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 643. Kovács-Kendi Lehel (1948) - Székelyudvarhely/Románia
  • 642. Dr.Jakab Anikó (1965) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 641. Moldovan Kitti (1994) - Nagyszalonta/Romania
  • 640. erdélyi ferencné éva (1952) - gyöngyös/magyar
  • 639. Burján Gergő (1990) - Szatmárhegy/Románia
  • 638. Kovács Heidi (1999) - Szatmárhegy/Románia
  • 637. Puskás Mónika (1967) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 636. Péter Levente (1983) - Csíkszereda/Románia
  • 635. Gál Timea (1995) - Csíkszereda/Románia
  • 634. Florea Petra (2001) - Marosvásárhely/Romania
  • 633. Czink Hunor (2001) - Marosvásárhely/Románia
  • 632. Zöldi Katalin (1972) - Marosvásárhely/Románia
  • 631. Borsos Andrea (1964) - Marosvásárhely/Románia
  • 630. Király Renáta Laura (2009) - Gödöllő/Magyar
  • 629. Király Szófia Teodóra (2007) - Gödöllő/Magyar
  • 628. Szabó Csilla (1994) - Szatmárnémeti/Románia
  • 627. Szabó Márta-Tünde (1962) - Szatmárnémeti/Románia
  • 626. Szabó László (1962) - Szatmárnémeti/Románia
  • 625. dr. Katona Klára (1949) - Gyöngyös/Magyarország
  • 624. Domokos Attila (1964) - Budapest/Magyarország
  • 623. Ablonczy-Domokos Eszter (1976) - Budapest/Magyarország
  • 622. Rébay Magdolna (1975) - Budapest/Magyarország
  • 621. Csarnai Béláné (1944) - Miskolc/Magyarország
  • 620. Csarnai Béla (1942) - Miskolc/Magyarország
  • 619. Boruzs Márta Katalin (1942) - Nagyvárad/Románia
  • 618. Soós Anna (1991) - Nagytarcsa/Magyarország
  • 617. Révai Szilárd (1980) - Tököl/Magyarország
  • 616. Tompos Margit (1942) - Csikszereda/ROMANIA
  • 615. Borbath Jozsef (1960) - Sepsiszentgyorgy/Romania
  • 614. Borbath Olga (1960) - Sepsiszentgyorgy/Romania
  • 613. Mandel Gabriella (1972) - Csikszereda/Romania
  • 612. Mandel Zsolt (1972) - Csikszereda/Romania
  • 611. Muntean Simona (1974) - Kolozsvar/Romania
  • 610. Banihani Shahin (2005) - Kolozsvar/Romania
  • 609. Banihani Yasmina (1999) - Kolozsvar/Romania
  • 608. Tamas Emese (1967) - Kolozsvar/Romania
  • 607. Varmuzsa Ádám (1982) - Budapest/Magyar
  • 606. Varmuzsáné Révfy Nóra (1993) - Budapest/Magyar
  • 605. Fazekas Gábor (1981) - Budapest/Magyar
  • 604. Bíró Melinda (1978) - Pomáz /Magyarország
  • 603. Tóth Sándor (1952) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 602. Nagy Zoltán (1973) - Pomáz /Magyarország
  • 601. Tóth Sándorné (1953) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 600. Rövid-Kiss Tünde (1968) - Nagyvárad/Románia
  • 599. Rövid Győző (1965) - Nagyvárad/Románia
  • 598. Nagy Bálint (2009) - Pomáz /Magyarország
  • 597. Nagy András (2013) - Pomáz /Magyarország
  • 596. Sandor Péter (1970) - Erd/Magyarország
  • 595. Sandor Maria (1972) - Erd/Magyarország
  • 594. HARANGI ÁRPÁD (1962) - Szabadka/Szerbia
  • 593. MÉHES LÁSZLÓ MÁTYÁS (1946) - H-1108 Budapest Mádi utca 213/Magyarország
  • 592. STRUMPF LÁSZLÓNÉ (1953) - 3200 GYÖNGYÖS/MAGYARORSZÁG
  • 591. JUHÁSZ TAMÁS (1958) - 3200 GYÖNGYÖS/MAGYAR
  • 590. Szabó László (1966) - Debrecen/Magyarország
  • 589. Lantos Ildikó (1967) - Debrecen/Magyarország
  • 588. Sebestyén Sarolta (1953) - Budapest/Magyarország
  • 587. Kalmár Béla (1950) - Budapest/Magyarország
  • 586. Linnert Miklós (1949) - Budapest/Magyar
  • 585. Palásti Sándorné (1945) - Jászberény/Magyarország
  • 584. Kundrák Réka (2000) - Jászberény/Magyarország
  • 583. Duszka Ilona (1968) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 582. Sipos György (1978) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 581. Jakab Hunor (2009) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 580. Jakab Dora (2006) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 579. Jakab Ildiko (1976) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 578. Sipos Zselyke (2006) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 577. Fehér Ferenc (1971) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 576. Fehérné Kovács Krisztina (1972) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 575. File Jolán (1961) - Tiszapüspöki/Magyarország
  • 574. Szekeres László (1964) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 573. Szekeres Lászlóné (1962) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 572. Várszegi Csaba (1960) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 571. Várszeginé Szabó Erzsébet (1966) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 570. Sólyom Pál (1949) - Mályi/Magyarország
  • 569. Katócz Irina (1973) - Szatmárnémeti/Románia
  • 568. Katócz Tibor (1970) - Szatmárnémeti/Románia
  • 567. KOVÁCS TAMÁS (2000) - KECSET/ROMÁNIA
  • 566. Benedekffy István (1971) - Kolozsvár/Románia
  • 565. Pócz Ferenc (1976) - Jászberény/Magyarország
  • 564. Járvás Péter (1978) - Jászapáti/Magyarország
  • 563. Bárány Rita (1965) - Zsana/Magyarország
  • 562. Tiboldi Ildikó-Márta (1950) - Csíkszereda/Románia
  • 561. Bartha István (1944) - Székelyudvarhely/Románia
  • 560. Vita Erzsébet (1960) - Marosvásárhely/Románia
  • 559. Vita Zoltan (1955) - Marosvásárhely/Románia
  • 558. Kovács Bernadette (1967) - Budapest/Magyarország
  • 557. Kardos Zalan (2003) - Kolozsvar/Romania
  • 556. Kardos Csenge Erzsebet (2010) - Kolozsvar/Romania
  • 555. KARDOS ZSUZSANNA ILONA (1974) - Kolozsvar/Romania
  • 554. Kempf Helga (1977) - Budapest/Magyarország
  • 553. KARDOS TIBOR (1974) - Kolozsvar/Romania
  • 552. Zsebik Katalin (1960) - Szeged/Magyarország
  • 551. Petzinger György (1952) - Marosvásárhely/Románia
  • 550. Petzinger Anna-Mária (1954) - Marosvásárhely/Románia
  • 549. Petzinger Klára-Ilona (1950) - Csíkszereda/Románia
  • 548. Ferencz Sándor (1953) - Bonyhád/Magyar
  • 547. Seres Julianna (1958) - Marosvasarhely/Erdely
  • 546. Mészáros Tamara (1995) - Inárcs/Magyarország
  • 545. Téglás Zsuzsanna (1967) - Inárcs/Magyarország
  • 544. Magyari Mária (1948) - Gyöngyös/Magyarország
  • 543. Todea Kornel (1950) - Marosvasarhely/Romania
  • 542. Hompoth Andrea (2003) - Ditró/Románia
  • 541. Köllő Edit-Teréz (1968) - Ditró/Románia
  • 540. Szabó Árpád (1952) - Zilah/Románia
  • 539. Koncz-László Géza (1989) - Szatmárnémeti/Románia
  • 538. Koncz-László Kinga (1983) - Szatmárnémeti/Románia
  • 537. Ábrám Emese (1997) - Szigetmonostor/Magyarország
  • 536. Ábrám Zsuzsanna (1961) - Szigetmonostor/Magyarország
  • 535. Moravcsik Zsuzsanna (1978) - Budapest/Magyarország
  • 534. Márton Béla (1947) - Kolozsvár/Románia
  • 533. Márton Anna (1950) - Kolozsvár/Románia
  • 532. Sárga Emese Zselyke (2012) - Budapest/Magyarország
  • 531. Sárga Csenge Rebeka (2008) - Budapest/Magyarország
  • 530. Sárga Benedek Emil (2005) - Budapest/Magyarország
  • 529. Kovács Kinga Dóra (1977) - Budapest/Magyarország
  • 528. Sárga Emil (1975) - Budapest/Magyarország
  • 527. Kollár Istvánné (1952) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 526. Szanyiné Bezzegh Irén (1953) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 525. Frunza Dorottya (2012) - Coventry /Egyesült Királyság
  • 524. Frunza Tamás (2010) - Coventry /Egyesült Királyság
  • 523. Mocsi Erzsebet (1976) - Coventry /Egyesült Királyság
  • 522. Frunza Attila (1976) - Coventry /Egyesült Királyság
  • 521. Károlyi Dorottya (2000) - Budapest/Magyarország
  • 520. Zilahi-Kató Péter (2006) - Szatmárnémeti/Románia
  • 519. Zilahi-Kató Nóra (2008) - Szatmárnémeti/Románia
  • 518. Zilahi-Kató Ervin (1976) - Szatmárnémeti/Románia
  • 517. Károlyi Zsuzsanna (1967) - Budapest/Magyarország
  • 516. Zilahi-Kató Klára (1979) - Szatmárnémeti/Románia
  • 515. Miklósi Anna Rebeka (1994) - Kolozsvár/Románia
  • 514. Borbely Radu Iosif (1974) - Szatmarnemeti/Romania
  • 513. Károlyi Boglárka (1992) - Budapest/Magyarország
  • 512. Szenczi Gáborné (1949) - Debrecen/Magyarország
  • 511. Magyar Fruzsina (2004) - Debrecen/Magyarország
  • 510. Sárpátki Botond (2008) - Budapest/Magyarország
  • 509. Sárpátki Márton (2005) - Budapest/Magyarország
  • 508. Faluvégi Irma (1949) - Csíkszereda/Románia
  • 507. Lepedus Erzsébet (2001) - Szatmárnémeti/Romania
  • 506. Havas Panna Réka (2001) - Szatmárnémeti/Romania
  • 505. Klacsmányi Éva Alida (1970) - Szatmárnémeti/Romania
  • 504. Havas Tamás (1968) - Szatmárnémeti/Romania
  • 503. Horváth Eszter (1976) - Budapest/Magyarország
  • 502. Dali Botond Dániel (2010) - Budapest/Magyarország
  • 501. Dali Csaba (1974) - Budapest/Magyraország
  • 500. Dali Judith Zita (1977) - Budapest/Magyarország
  • 499. Bónis Gyöngyvér (2007) - Csíkszereda/Románia
  • 498. Dali Boglárka Ilona (2007) - Budapest/Magyarország
  • 497. Bónis Miklós (2004) - Csíkszereda/Románia
  • 496. Vaszi Éva (1972) - Csíkszereda/Románia
  • 495. Bradescu Gerhard (1973) - Nagyvárad/Románia
  • 494. Szilagyi Matyas (2004) - Kolozsvar/Romania
  • 493. Szilagyi Zsuzsa (2001) - Kolozsvar/Romania
  • 492. Szilagyi Elza (1969) - Kolozsvar/Romania
  • 491. Nyisztor Miklós (1966) - Debrecen/Magyarország
  • 490. Kovács Mária (1959) - Székelyudvarhely/Románia
  • 489. Dósa Karolt (1995) - Marosvásárhely/Románia
  • 488. Dósa László (1965) - Marosvásárhely/Románia
  • 487. Lázár Bence (1999) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 486. Reszegey Ágnes (1954) - Nagytarcsa/Magyarország
  • 485. Vámos László (1957) - Nagytarcsa/Magyarország
  • 484. Oláh Dávid (2000) - Temesvár/Románia
  • 483. Oláh Gizella (1966) - Temesvár/Románia
  • 482. Mezey Ilonka (1952) - Csíkszereda/Románia
  • 481. Keresztes Pal (1953) - Marosvasarhely/romania
  • 480. Pintér Sándor (1986) - Budapest/Magyarország
  • 479. Dácz-Kovács Éva (1963) - Székelyudvarhely/Románia
  • 478. Rüsz Domokos (1958) - Székelyudvarhely/Románia
  • 477. Szekeres Lajos (1986) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 476. Benedek Judit (1989) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 475. Benedek Gáborné (1953) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 474. Benedek Gábor (1950) - Törökszentmiklós/Magyarország
  • 473. Győrfi Laura (1976) - Budapest/Magyarooszág
  • 472. László Ilona (1955) - Csíkszereda/Románia
  • 471. László István Csaba (1954) - Csíkszereda/Románia
  • 470. Daday Zsuzsa (1969) - Csíkszereda/Románia
  • 469. Csiszar Aladar (1955) - Mocsolya/Romania
  • 468. Csiszar Ibolya Ilona (1955) - Mocsolya/Romania
  • 467. Varmuzsa Rezsőné (1961) - 3526Miskolc/Magyar
  • 466. Varmuzsa Rezső (1956) - 3526 Miskolc/Magyar
  • 465. Pallai Villő (2007) - Szatmárnémeti/Románia
  • 464. Pallai Magor (2004) - Szatmárnémeti/Románia
  • 463. Pallai Hunor (2001) - Szatmárnémeti/Románia
  • 462. Pallai Andrea (1972) - Szatmárnémeti/Románia
  • 461. Pallai Levente (1975) - Szatmárnémeti/Románia
  • 460. File Istvan (1990) - Csikszereda/Romania
  • 459. Fenya Josif (1953) - Csíkszereda/Románia
  • 458. Tőke Dénes (1944) - Cs`kszereda/Románia
  • 457. Kiss Laszlo (1956) - Marosvasarhely/Romania
  • 456. Petrikó László (1968) - Tényő/Magyarország
  • 455. Petrikó Csaba (1997) - Tényő/Magyarország
  • 454. Benedek Zelma (1950) - Brassó/Románia
  • 453. Szász-Vadász Franciska (1988) - Göd/Magyarország
  • 452. Simári Botond László (2007) - Göd/Magyarország
  • 451. Szász- Vadász Koppány (2008) - Göd/Magyarország
  • 450. Ambrus Edit (1964) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 449. Pál Ágnes (2007) - Szèkelyudvarhely/Románia
  • 448. Pál Zsuzsa (1999) - Szèkelyudvarhely/Romania
  • 447. Lemhényi Tamás (2004) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 446. Pál Mária (1975) - Szèkelyudvarhely/Románia
  • 445. Lemhényi Laura (2001) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 444. Pal János (1968) - Szèkelyudvarhely/Romania
  • 443. Lemhényi Zsolt (1971) - gyergyószentmiklós/Románia
  • 442. Nemeth Irén (1955) - Paks/Magyarország
  • 441. Lukács Vilmos (1951) - Paks/Magyarország
  • 440. Kiss Marianna (1964) - Paks/Magyarország
  • 439. Tamás Erzébet (1951) - Paks/Magyarország
  • 438. MADARAS LORINCZ (1970) - KOLOZSVAR/ROMANIA
  • 437. Péter Imre (1948) - Paks/Magyarország
  • 436. Jager József (1956) - Paks/Magyarország
  • 435. Beke Katalin (1955) - Paks/Magyarország
  • 434. Jánosi Ábel (2001) - Budapest/Magyarország
  • 433. Jakab Albert (1966) - Paks/Magyarország
  • 432. Jakab Éva (1969) - Paks/Magyarország
  • 431. Griezer Katalin (1962) - Paks/Magyarország
  • 430. Tihanyi Györgyné (1952) - Paks/Magyarország
  • 429. Török Erzsébet (1955) - Paks/Magyarország
  • 428. Nemes Anita (1985) - Budapest/Magyarország
  • 427. Mandel Réka (1999) - Csíkszereda/Románia
  • 426. Gergely Lászlóné (1962) - Paks/Magyarország
  • 425. Gergely László (1961) - Paks/Magyarország
  • 424. Keresztesi Józsefné (1945) - 3200 Gyöngyös/Magyarország
  • 423. Péter Dávid (1981) - Budapest/Magyarország
  • 422. Bereczki Dániel (1948) - Miskolc/Magyarország
  • 421. Bereczki Dánielné (1949) - Miskolc/Magyarország
  • 420. Szadainé Kókai Laura (1961) - Miskolc/Magyarország
  • 419. Puskas Eva (1949) - Nagyvarad/Romania
  • 418. Jávorszky Emese (1982) - Marosvásárhely/Románia
  • 417. Mizsei Csaba (1974) - Jászberény/Magyarország
  • 416. Petrovics András (2001) - Veszprém/Magyarország
  • 415. Petrovics Jánosné (1958) - Veszprém/Magyarország
  • 414. Petrovics Viktor (1979) - Veszprém/Magyarország
  • 413. Petrovics János (1956) - Veszprém/Magyarország
  • 412. Bacsó Zsolt (1961) - Érd/Magyarország
  • 411. Bányász Henrich-Ottó (1996) - Szatmárnémeti/Románia
  • 410. Tasi Henrietta (1996) - Szatmárhegy/Románia
  • 409. Tasi Norbert (2000) - Szatmárhegy/Románia
  • 408. Tasi Enikő (1975) - Szatmárhegy/Románia
  • 407. Tasi József-Attila (1968) - Szatmárhegy/Románia
  • 406. Balázs Sarolta (1985) - Csíkszereda/Románia
  • 405. Dankaházi Bertalan (1998) - Nagytarcsa/Magyarország
  • 404. lemhényi éva (1966) - gyergyószentmiklós/románia
  • 403. Adorján Dorottya (1994) - Csíkmenaság/Románia
  • 402. Kormos István (1986) - Kesztölc/Magyarország
  • 401. buzás barna (1935) - berettyoszeplak/romania
  • 400. tokay éva (1960) - nagyvarad/romania
  • 399. rajna zalén (2005) - nagykereki/magyarország
  • 398. rajna eszter (2000) - nagykereki/magyarország
  • 397. borsi edit (1957) - nagyvarad/romania
  • 396. gyarmati imre (1953) - nagykereki/magyarország
  • 395. gyarmati irma (1956) - nagykereki/magyarország
  • 394. Mózes Ilona (1988) - Ecser/Magyarország
  • 393. Mózes Ambrus (1979) - Ecser/Magyarország
  • 392. Veres Máté Gábor (1997) - Miskolc/Magyar
  • 391. Veres Gábor (1970) - Miskolc/Magyar
  • 390. Z. Rékasi Géza (1975) - Szigetszentmiklós/Magyarország
  • 389. Takács Lászlóné (1951) - Debrecen/Magyarország
  • 388. Takács László (1948) - Debrecen/Magyarország
  • 387. Téglás Réka (2004) - Szob/Magyarország
  • 386. Nagy Miklósné (1945) - Nyíregyháza/Magyar
  • 385. Lehotzky Gyula (1952) - Budapest/Magyarország
  • 384. Domokos Erzsébet (1982) - Marosvásárhely/Románia
  • 383. Barna Lehel (1970) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 382. Oláh Zoltán (1965) - Buj/Magyarország
  • 381. Szász-Vadász Franciska (1963) - Felsőgöd/Magyarország
  • 380. Szász-Vadász Csenge (2002) - Felsőgöd/Magyarország
  • 379. Szász-Vadász Endre (1959) - Felsőgöd/Magyarország
  • 378. Kiss István (1968) - Paks/Magyarország
  • 377. Horváth Istvánné (1965) - Paks/Magyarország
  • 376. Nagy-Péter László (1967) - Jászapáti/Magyarország
  • 375. Ivan Kinga-Karolina (1981) - Kolozsvar/Romania
  • 374. Füstös Csongor-Nemere (1992) - Csíkszereda/Románia
  • 373. Puscas Melinda (1982) - Kolozsvar/Romania
  • 372. Kalman Faluvegi (1973) - Stockholm/Svedorszag
  • 371. Gecse Alpár (1978) - Kibéd/Románia
  • 370. Izsák Márta (1957) - Marosvásárhely/Románia
  • 369. Izsák Béla (1957) - Marosvásárhely/Románia
  • 368. Madaras Bátor Örs (2009) - Pilisborosjenő/Magyarország
  • 367. Madaras Kincső Virág (2009) - Marosvásárhely/Románia
  • 366. Madaras Ábel Zaránd (2002) - Pilisborosjenő/Magyarország
  • 365. Madaras Réka (1969) - Pilisborosjenő/Magyarország
  • 364. Madaras Zoltán (1965) - Marosvásárhely/Románia
  • 363. Véhmann Ferenc (1950) - Paks/Magyar
  • 362. Kerekes Ibolya (1950) - Marosvásárhely/Románia
  • 361. Kerekes Péter (1941) - Marosvasarhely/Romania
  • 360. Puskás Csaba (1948) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 359. Puskás melinda (1953) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 358. Dácz-Kovács László (1954) - Marosvásárhely/Románia
  • 357. Balazs-Becsi  Rozalia (1964) - Csikszereda/Romania
  • 356. Király Miklósné (1961) - Budapest/Magyarország
  • 355. Bába László Miklós (1968) - Marosvásárhely/Romania
  • 354. Laczkó Endre (1954) - Gyergyóremete/Románia
  • 353. Dávid Donát (1975) - Paks/Magyarország
  • 352. Laczkó-Szentmiklósi Judit (1954) - Gyergyóremete/Románia
  • 351. Nagy Klára (1942) - Kolozsvár/Románia
  • 350. Soós Emese (1958) - Kolozsvár/Románia
  • 349. ifj. Imre Péter (2001) - Kisvárda/Magyarország
  • 348. Imre Péterné Szűcs Sarolta (1951) - Kunhegyes /Magyarország
  • 347. Imre Péter (1949) - Kunhegyes/Magyarország
  • 346. Nagy Ildikó (1963) - Kolozsvár/Románia
  • 345. Szász Botond (2000) - Budapest/Magyarország
  • 344. Burai Lajosné (1945) - Debrecen/Magyar
  • 343. Földi Mihályné (1943) - Debrecen/Magyar
  • 342. Agárdi József (1950) - Miskolc/Magyarország
  • 341. Illés Mihály (1952) - Temesvár/Románia
  • 340. Illés Adél Éva (1950) - Temesvár/Románia
  • 339. Szántó Dénes (1946) - Temesvár/Románia
  • 338. balazs tamas (2005) - marosvasarhely/romania
  • 337. Farkas Miklós (1941) - Temesvár/Románia
  • 336. balazs timea (1974) - marosvasarhely/romania
  • 335. Buse Julianna Sára (1952) - Temesvár/Románia
  • 334. Lapostyán Jánosné (1967) - Emőd/Magyarország
  • 333. Béres Béla (1967) - Emőd/Magyarország
  • 332. Vaskone Csizik Erzsebet (1954) - Pecel/Magyar
  • 331. Ambrus Beáta (1990) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 330. Pintér Mónika (1984) - Budapest/Magyarország
  • 329. Szűcs Sándor (1984) - Budapest/Magyarország
  • 328. Kovács Éva (1968) - Tápiogyörgye/Magyarország
  • 327. Bóta imre (1968) - Tápiógyörgye/Magyarország
  • 326. Fábián Alpár-József (1964) - Marosvásárhely/Románia
  • 325. Fábián Zoltán (1960) - Marosvásárhely/Románia
  • 324. Jaksa Imre (1973) - Szeged/Magyarország
  • 323. Jaksa LÍvia Hanna (2010) - Szeged/Magyarország
  • 322. Szőke Ilona (1969) - Gyöngyös/Magyar
  • 321. Dóczy Melinda Tünde (1976) - Marosvásárhely/Románia
  • 320. Angyal Anna (1962) - Miskolc/Magyarország
  • 319. Szász Zsófia (1971) - Budapest/Magyarország
  • 318. Madarasiné Gulyás Gabriella (1961) - Miskolc/Magyarország
  • 317. Szatmári Tímea (2000) - Kazincbarcika/Magyarország
  • 316. Gaál László (1986) - Kazincbarcika/Magyarország
  • 315. Gaálné Seres Marianna (1975) - Kazincbarcika/Magyarország
  • 314. Istvénffy Attila (1962) - Torda/Romania
  • 313. Kada Tibor (1959) - Szihalom/Magyarország
  • 312. Boda Éva (1952) - Kolozsvár/Románia
  • 311. Török Karola (1993) - Olthévíz/Románia
  • 310. Nemes Zsolt (1992) - Kolozsvár/Románia
  • 309. Bartha János (1965) - Marosvásárhely/Románia
  • 308. Soros Laszlo Arpad (1945) - Temesvar/Romania
  • 307. Tordai Katalin (1967) - Torda/Romania
  • 306. Tordai Jenő Atrthur (1997) - Torda/Romania
  • 305. Ferencz Attila (1995) - Csikszereda/Romania
  • 304. Somody Katalin (1970) - Budapest/Magyarorszag
  • 303. Kelemen Zsófia (1980) - Csíkcsicsó/Románia
  • 302. Pialoga Adolf-Ioan (1937) - Székelyudvarhely /Románia
  • 301. Nády-Schöndorfer Szabolcs (2005) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 300. Nády-Schöndorfer Emőke (2000) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 299. Nády-Schöndorfer Katalin (1975) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 298. Lőrinczi Lajos (1962) - Marosvásárhely/Románia
  • 297. Elek Izabella, Bolda (2010) - Budapest/MAgyarország
  • 296. Elek Bíborka (2008) - Budapest/Magyarország
  • 295. Elek Boglárka (2003) - Budapest/Magyarország
  • 294. Elek Boróka (2001) - Budapest/Magyarország
  • 293. EleknéMagyari Zsuzsanna (1971) - Budapest/Magyarország
  • 292. Elek Péter (1968) - Budapest/Magyarország
  • 291. Békés Eszter (1968) - Budapest/Magyarország
  • 290. Szojka Terézia (1956) - Miskolc/Magyarország
  • 289. Farkas Emese (1989) - Gyergyószentmiklós/Erdély
  • 288. Roth Tibor (1970) - Győr/Magyarország
  • 287. Farkas László Csongor (1983) - Gyergyószentmiklós/Erdély
  • 286. Ádám Bence (2009) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 285. Mandel László (1946) - Csíkszereda/Románia
  • 284. Mandel Kinga Magdolna (1975) - Csíkszereda/Románia
  • 283. Ádám Bálint László (2006) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 282. Filip Ildikó (1969) - Csikszereda/Románia
  • 281. Ádám Timea (1979) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 280. Filip Imre (1998) - Csikszereda/Románia
  • 279. Nagy Zsigmond (1963) - Ditró/Románia
  • 278. KISS ILDIKÓ (1964) - MAROSVÁSÁRHELY/Románia
  • 277. KISS ZOLTÁN-ERNŐ (1963) - MAROSVÁSÁRHELY/Románia
  • 276. Varga Áron (2009) - Marosvásárhely/Románia
  • 275. Varga Ildikó (1969) - Marosvásárhely/Románia
  • 274. Varga Zsolt-Lorant (1969) - Marosvásárhely/Románia
  • 273. Petrik Dóra (1965) - Miskolc/Magyarország
  • 272. Bara Lilla (1980) - Nagyvárad/Románia
  • 271. BIRIKINÉ NYÉKI ANDREA (1958) - Tarnaörs/Magyarország
  • 270. Köck Roland (1986) - Gyál/Magyar
  • 269. Kovács Gábor (1949) - Kolozsvár/Románia
  • 268. Nagy Attila (1978) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 267. Nagy Julia (1999) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 266. Nagy Kinga (1974) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 265. Dukrét Timea (1973) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 264. Dukrét Eszter (1948) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 263. Kovács D. Zsuzsa (1952) - Kolozsvár/Románia
  • 262. Dukrét Lajos (1946) - Sepsiszentgyörgy/Romania
  • 261. Pászka Zsuzsánna (1974) - Csíkszereda/Románis
  • 260. Pászka Ervin (1978) - Csíkszereda/Románia
  • 259. Bölöni Sándor (1970) - Csíkszereda/Románia
  • 258. Szántó László (1959) - Marosvásárhely/Románia
  • 257. Szántó Emese (1965) - Marosvásárhely/Románia
  • 256. Szücs Éva (1965) - Szatmárhegy/Románia
  • 255. Szücs Endre (1960) - Szatmárhegy/Románia
  • 254. Aux Gábor (1981) - Budapest/Magyarország
  • 253. Auxné Hágen Éva (1953) - Füzesabony/Magyarország
  • 252. Aux József (1958) - Füzesabony/Magyarország
  • 251. Laczkó-Szentmiklósi Árpád (1980) - Gyergyóremete/Románia
  • 250. Dobay Tibor (1980) - Székelyudvarhely/Románia
  • 249. Tamási Eszter (1987) - Budapest/Magyarország
  • 248. Varga Judit (2015) - Budapest/Magyarország
  • 247. Orosz Annamária (1970) - Torda/Romania
  • 246. Orosz Miklós (1964) - Torda/Romania
  • 245. Tordai Jenő (1968) - Torda/Romania
  • 244. Madaras Erzsébet (1937) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 243. Nagy Zsuzsánna (1960) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 242. ifj. Kadar Tibor (2003) - Zilah/Romania
  • 241. Kadar Margit Erzsebet (1971) - Zilah/Romania
  • 240. Kadar Tibor (1967) - Zilah/Romania
  • 239. Rafain Enikő Mária (1951) - Csíkszereda/Románia
  • 238. Csapi Sándor (1957) - Budapest/Magyarország
  • 237. Gáti Mariann (1953) - Érd/Magyarország
  • 236. Csorba Anna (1949) - Kolozsvar/Romania
  • 235. Csani Laczi Hunor (2005) - Mende/Magyarorszag
  • 234. HARMATH ISTVÁN (1951) - Marosvásárhely/Románia
  • 233. Baka Ákos (1960) - Kézdivásárhely/Románia
  • 232. Kapitány Attiláné (1962) - Kozormisleny/Magyarország
  • 231. Szőke Zoltán (1964) - Pécsudvard/Magyarország
  • 230. Román Barna (2000) - Felsőboldogfalva/Erdély
  • 229. Czövek Erzsébet (1983) - VÁC/Magyarország
  • 228. GERGELY MARGIT (1949) - Kolozsvar/Romania
  • 227. Téglás Kamilla (2001) - Szob/Magyarország
  • 226. Téglás Benedek (1999) - Szob/Magyarország
  • 225. Téglás Emma (1998) - Szob/Magyarország
  • 224. Dr. Téglás Levente (1966) - Szob/Magyarország
  • 223. Kőrösi Gábor (1979) - Gyöngyös/Magyarország
  • 222. Kis-Szölgyémi János (1965) - Budapest/Magyar
  • 221. Reznik Ildikó (1977) - Budapest/Magyar
  • 220. Laczkó István (1983) - Szeged/Magyarország
  • 219. Martonosi Péter (1977) - Szeged/Magyarország
  • 218. Huszta Ferencné (1950) - Szeged/Magyarország
  • 217. Pálffy Sándorné (1953) - Deszk/Magyarország
  • 216. Horváth Sándor (1945) - Szeged/Magyarország
  • 215. Simon Tilda (1950) - Aldoboly/Romania
  • 214. Sógor András (1991) - Nagybánya/Románia
  • 213. Komáromi Csaba (1966) - Szolnok/Magyar
  • 212. Pongrácz Imola (2014) - Szolnok/Magyar
  • 211. Csilling Milán (2006) - Szolnok/Magyar
  • 210. Csilling Nándor Noé (2003) - Szolnok/Magyar
  • 209. Barabas Ibolya (1953) - Kolozsvar/Romania
  • 208. Gábris Eszter Noémi (1975) - Szolnok/Magyar
  • 207. dr. Pongrácz Zsolt (1961) - Szolnok/Magyar
  • 206. dr. Both Nóra (1983) - Szeged/Magyar
  • 205. György Kende (2006) - Csíkszereda/Románia
  • 204. György Ákos (2003) - Csíkszereda/Románia
  • 203. György Ottilia (1976) - Csíkszereda/Románia
  • 202. Jakab Zoltán (1994) - Székelyudvarhely/Románia
  • 201. Jakab Éva - Erika (2001) - Székelyudvarhely/Románia
  • 200. Bözödi Judit (1997) - Székelyudvarhely/Románia
  • 199. Jakab Éva (1973) - Székelyudvarhely /Románia
  • 198. Nagy Emilné (1952) - Felsőboldogfalva/Románia
  • 197. MEZEI Elemér (1954) - Kolozsvár/Románia
  • 196. Jenei Ádám (2006) - Nyíregyháza/Magyar
  • 195. Jenei Petra (2003) - Nyíregyháza/Magyar
  • 194. Jeneiné Duli Mónika (1973) - Nyíregyháza/Magyar
  • 193. Jenei Sándor (1971) - Nyíregyháza/Magyar
  • 192. Kiszely László Gusztáv (1955) - Ózd/Magyarország
  • 191. Torok Zsuzsa (1972) - Marosvasarhely/Romania
  • 190. Makkai Reka Rebeka (1980) - Marosvasarhely/Romania
  • 189. Újváriné Dr. Tüskés Anna (1981) - Budapest/Magyarország
  • 188. Újvári Máté (1986) - Budapest/Magyarország
  • 187. Kárp Andrea Krisztina (1994) - Marosvásárhely/Románia
  • 186. Tamás Zsolt (1994) - Marosvásárhely/Románia
  • 185. Szalay Jenő (1961) - 8420 Zirc/Magyar
  • 184. Németh Imre (1955) - Budapest/Magyar
  • 183. Boér Imre (1953) - Kolozsvár/Erdély
  • 182. Gál Géza Imre (1955) - Budapest/Hungary
  • 181. Simon András (1954) - Miskolc/Magyar
  • 180. Kada Tibor (1957) - Szihalom/Magyarország
  • 179. Szekeres László (1951) - Szeged/Magyarország
  • 178. Szekeresné Tanács Ilona (1953) - Szeged/Magyarország
  • 177. Gerstenmayer Detti (2001) - Csévharaszt/Magyarország
  • 176. Kecskés Miklós (1957) - Gödöllő/Magyarország
  • 175. Koncz Mária (1960) - Gödöllő/Magyaország
  • 174. Szécsényi Tímea (1982) - Hatvan/Magyarország
  • 173. Herneczki János (1975) - Rózsaszentmárton/Magyarország
  • 172. Hegyi Orsolya (1977) - Gyergyószentmiklós/Románia
  • 171. dr. Fehér Ágnes (1955) - Budapest/Magyarország
  • 170. Horváth Józsefné (1977) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 169. Horváth József (1979) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 168. Lukoczki Balázs (1991) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 167. Tiponut Erzsébet (1944) - Nagyvárad/Románia
  • 166. Bereznai Béláné (1961) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 165. Czagány László (1958) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 164. Czerman Zsuzsanna (1981) - Budapest/Hungary
  • 163. Büki Zoltán (1952) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 162. Füzes Stefánia (1986) - Budapest/Magyarország
  • 161. Füzes Attila (1983) - Marosvásárhely/Románia
  • 160. Hints Miklós Előd (1945) - Kolozsvár/Romania
  • 159. Zilahi Ildikó katalin (1967) - Kaba/Magyarország
  • 158. Bartos-Elekes Zsolt (1971) - Kaba/Magyarország
  • 157. Váradi Czáka Attila (1960) - Gyergyószentmiklós/Erdély
  • 156. Czerman Oliver (1985) - Budapest/Magyarorszag
  • 155. Poósz Endre (1949) - Szekszárd/Magyarország
  • 154. Tóth Tamásné Judit (1954) - Debrecen/Magyarország
  • 153. Wittner Csilla (1960) - Budapest/Magyarország
  • 152. Vadász Szatmári Margit ( Babi ) (1961) - Gyergyószentmiklós/Erdély
  • 151. Vadász Szatmári István (1958) - Gyergyószentmiklós/Erdély
  • 150. Szabó András (1950) - Kecskemét/Magyar
  • 149. Okolicsányi Adrienne (1960) - Vác/Magyarország
  • 148. Nagypál Tünde (1976) - Budapest/Magyarország
  • 147. Kocsis Réka (1979) - Marosvásárhely/Románia
  • 146. Fűzi Dezső (1965) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 145. Kocsis András (1971) - Marosvásárhely/Románia
  • 144. Fűzi Hajnalka (1972) - Sepsiszentgyörgy/Románia
  • 143. Dr Laurencsik Mária (1940) - Debrecen/Magyarország
  • 142. Garadnay Gerda Anna (2012) - Budapest/Magyar Köztársaság
  • 141. Garadnay Ádám Gábor (2010) - Budapest/Magyar Köztársaság
  • 140. Grünczeisz Kata (1982) - Budapest/Magyar Köztársaság
  • 139. Garadnay Gábor (1981) - Budapest/Magyar Köztársaság
  • 138. Gutti Gabriella (1972) - Budapest/Magyar
  • 137. BARCZI ALBERT (1949) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 136. KOLLÁR ÁGNES (1968) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 135. TÓTH TAMÁS (1971) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 134. TÓTH TAMÁS (1999) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 133. ÁCS ILONA (1976) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 132. KOLLÁR TIBOR (1972) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 131. KOLLÁR TIBORNÉ (1947) - Mezőkövesd/Magyarország
  • 130. Bálint Marianna (1974) - Budapest/Magyarország
  • 129. Csiba Ágoston (1977) - Budapest/Magyarország
  • 128. BAKTINÉ SNEKSZER MÁRIA (1952) - Nyíregyháza/Magyar
  • 127. Balázs Gábor (1995) - Besenyszög/Magyarország
  • 126. Czerman Ádám (1993) - Budapest/Magyarország
  • 125. Tóth Ferenc Attila (1967) - Miskolc/Magyarország
  • 124. Tóth Erzsébet (1966) - Budapest/Magyarország
  • 123. Straub Gyula (1952) - Hárskút/Románia
  • 122. Deák Bertalan (1938) - Debrecen/Magyarország
  • 121. Boros Lajosné (1948) - Debrecen/Magyarország
  • 120. Farkas Zsolt (1978) - Nyírbátor/Magyarország
  • 119. Vásárhelyi Tamás (1942) - Debrecen/Magyarország
  • 118. Sebők Zoltánné (1962) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 117. Roman Margit (1968) - Marosvásárhely/Románia
  • 116. Duştinţa Elisabeta (1954) - Szatmárnémeti/Románia
  • 115. Bozai Rita (1962) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 114. Lukoczki Orsolya (1995) - Székesfehérvár/Magyarország
  • 113. DR.BRUDER GYÖRGY (1955) - BUDAPEST /MAGYAR
  • 112. Weltz Marcella (2012) - Vértessomló/Magyarország
  • 111. Weltzné Pókos Zsuzsanna (1968) - Vértessomló/Magyarország
  • 110. Weltz György (1962) - Vértessomló/Magyarország
  • 109. GyőryJózsef Ferenc (1961) - Veszprém/Magyarország
  • 108. Győry Csongor (2002) - Veszprém/Magyarország
  • 107. Győry Zsófi (2000) - Veszprém/Magyarország
  • 106. Győry Réka (1999) - Veszprém/Magyarország
  • 105. Gál Tünde Zsuzsanna (1969) - Veszprém/Magyarország
  • 104. Pethő-Dévay Ildikó (1978) - Marosvásárhely/Erdély
  • 103. nagy zsolt (1978) - pécs/magyarország
  • 102. Bugja Andrea (1979) - Szekelyudvarhely/Romania
  • 101. Ráduly Sándor (1968) - Kézdivásárhely/Románia
  • 100. Tóthné Hangonyi Gréta (1965) - Ózd/Magyarország
  • 99. Kresnye Edit (1973) - Ózd/Magyarország
  • 98. Bodnár Imréné (1954) - Ózd/Magyarország
  • 97. Garadnay Sándor (1941) - Kazincbarcika/Magyar
  • 96. Szóráth Marianna (1964) - Onga/Magyar
  • 95. Székely Imola (1980) - Torda/Románia(Erdély)
  • 94. Osváth Sándor (1956) - Ózd/Magyarország
  • 93. Szeles Maria Anna (1950) - Debrecen/Magyarorszag
  • 92. Ifj.Tóth Sándor (1976) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 91. Keserűné Kováts Márta (1965) - Érd/Magyarország
  • 90. Keserű László (1964) - Érd/Magyarország
  • 89. Farkas Leila (1978) - Csíkszereda/Románia
  • 88. Farkas Gábor (2006) - Csíkszereda/Románia
  • 87. Bárány Csaba (1970) - Győr/Magyarország
  • 86. Gyarmathi Nikoletta (1977) - Győr/Magyarország
  • 85. Kovács Előd (1986) - Tusnádfürdő/Románia
  • 84. Sztarenszky Róbertné (1961) - Gödöllő/Magyar
  • 83. Sztarenszky Róbert (1959) - Gödöllő/Magyar
  • 82. Szántó Emese (1966) - Miskolc/Magyar
  • 81. Farkas András (1961) - Kazincbarcika/Magyarország
  • 80. Bodolló Zsolt (1982) - Rimaszombat/Szlovákia
  • 79. Lamperth Zsófia (1991) - Ajka/Magyarország
  • 78. Román Ildikó (1973) - Felsőboldogfalva/Erdély
  • 77. Borbás István (1959) - Nagykálló/Magyarország
  • 76. Gönczi Veronika (1963) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 75. Daday Emese (1993) - Csíkszereda/Románia
  • 74. Dománszky Zoltán (1957) - Bonyhád/Magyarország
  • 73. Ungvári Julia (1992) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 72. Német Zoltán (1968) - Jászapáti/Magyarország
  • 71. Német Edit (1965) - Debrecen/Magyarország
  • 70. kolozsvári istvánné (1947) - Debrecen/Magyar
  • 69. Varga Sándor (1949) - DEBRECEN/Magyarország
  • 68. Bakó Gyula (1955) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 67. Szentiványi Márta (1956) - Nagyvárad/Románia
  • 66. Mandel Kata (2006) - Csikszereda/Romania
  • 65. Mandel Gergő (2002) - Csikszereda/Romania
  • 64. Mandel Tamás (2000) - Csikszereda/Romania
  • 63. Gyöngyösi Judith (1978) - Szatmárnémeti/Románia
  • 62. Maşca Maria (1943) - Szatmárnémeti/Románia
  • 61. Gherasim Magdalena (1949) - Szatmárnémeti/Románia
  • 60. Vadady Filep Gyula (1957) - Szatmárnémeti/Románia
  • 59. zelenákné mihalik irma (1949) - Budapest/magyar
  • 58. Zelenák Péter (1955) - Budapest/magyar
  • 57. Mandel Eva (1972) - Csikszereda/Romania
  • 56. Mandel Zoltán (1969) - Csikszereda/Romania
  • 55. Károlyi Erzsébet (1950) - DEBRECEN/Magyarország
  • 54. Pajtliné Kerti Mária (1952) - Ajka/Magyarország
  • 53. Pajtli Sándor (1957) - Ajka/Magyarország
  • 52. Szathmáry Alice (1962) - Szatmárnémeti/Románia
  • 51. Félegyházi Éva (1966) - Salgótarján/Magyarország
  • 50. Varga Csaba (1964) - Salgótarján/Magyarország
  • 49. Varga Sándor (1965) - Budapest/Magyaroszág
  • 48. Vígh Katalin (1968) - Budapest/Magyarország
  • 47. Veres Éva (1983) - Csíkszereda/Románia
  • 46. András Ádám (2015) - Csíkszereda/Románia
  • 45. Város Lakó (1963) - Budapest/HUNGARY
  • 44. Kósa Viola (2003) - Nagykőrös/Magyarország
  • 43. Kósa Zoltánné (1966) - Nagykőrös/Magyarország
  • 42. Kósa Zoltán (1962) - Nagykőrös/Magyarország
  • 41. Slíz Judit (1956) - Budapest/Magyarország
  • 40. Szilveszter Éva (1951) - Kolozsvár/Románia
  • 39. Bacs Andras (1948) - Bucuresti/Romania
  • 38. Miklós Gergő (2014) - Szotyor/Románia
  • 37. Miklós Eszter (1986) - Kézdivásárhely/Románia
  • 36. Kozman Botond (2000) - Kézdivásárhely/Románia
  • 35. Balogh Zoltán (1983) - Kolozsvár/Románia
  • 34. Balogh Kincső-Eszter (1991) - Kolozsvár/Románia
  • 33. Kovács L. Tibor (1975) - Debrecen/Magyarország
  • 32. Román Tamás (1995) - Felsőboldogfalva/Erdély
  • 31. Bartha Gergely (1998) - Marosvásárhely/Románia
  • 30. Lates Csilla Emese (1994) - Budapest/Magyarország
  • 29. Ilyés Erzsébet (1955) - Csíkszereda/Románia
  • 28. Kocsis György (1959) - Csikszereda/Romania
  • 27. Kuzma Márta (1967) - Budapest/Magyarország
  • 26. Demeter Gabriella (1972) - Nyíregyháza/Magyarország
  • 25. Sipos Andrea (1967) - Ajka/Magyarország
  • 24. Capcalo Dániel (1997) - Csíkszereda/Románia
  • 23. Kacso Timea (1990) - Kolozsvar/Romania
  • 22. Lorincz Katalin (1992) - Kolozsvar/Romania
  • 21. Miklósi Zoltánné (1953) - Debrecen/Magyarország
  • 20. Miklósi Zoltán (1953) - Debrecen/Magyarország
  • 19. Szabó-Mara Csenge (2013) - Csíkszentmárton/Románia
  • 18. Szabó-Mara Sarolta (2011) - Csíkszentmárton/Románia
  • 17. Szabó-Mara Örs (2010) - Csíkszentmárton/Románia
  • 16. Mara Zsuzsanna (1978) - Csíkszentmárton/Románia
  • 15. Szabó Károly (1980) - Csíkszentmárton/Románia
  • 14. Ávéd Ildikó (1951) - Csíkszereda/Románia
  • 13. Dürgő Ágnes Sarolta (1967) - 8400 Ajka/Magyarország
  • 12. Petelei Klára (1961) - Marosvásárhely/Erdély
  • 11. Zrínyi Katalin (2002) - Gyergyócsomafalva/Erdély
  • 10. Zrínyi István Miklós (1961) - Marosvásárhely/Erdély
  • 9. Veres Kende (2009) - Kolozsvár/Románia
  • 8. Veres Zsófia (2009) - Kolozsvár/Románia
  • 7. Veres Márton Zoltán (1975) - Kolozsvár/Románia
  • 6. Veres Ágnes (1967) - Kolozsvár/Románia
  • 5. Bálint János (1949) - Nyíregyháza/Magyar
  • 4. Gáll Ibolya (1971) - Csíkszereda/Románia
  • 3. Miklós Árpád (1983) - Szotyor/Románia
  • 2. Román Árpád Viktor (1966) - Felsőboldogfalva/Románia
  • 1. András Zoltán Gyárfás (1979) - Csíkszereda/Románia

Elérhetőség


Táborparancsnok: Szabó Károly  (+40749047087)

Táborfelelős: Molnár Sándor (+40730711745)

Túrafelelős: Bölöni Sándor (+40744160231)


- A tábor teljes időtartama alatt megtekinthető lesz az ebédlőben dr. Fodor István légi- , valamint dr. Munzlinger Attila asztrofotó kiállítása  -